too many songs about you - Sebastian Stan [Completed]

meeting

Nem illik késni, főleg nem egy olyan eseményről, amit te magad látsz vendégéül, de ugyan már. Konkrétan minden ember tudja, aki ismer, hogy mindenhonnan elkések.

Most éppen nem aludtam el, sőt még az ébresztőm előtt felébredtem. A ruhámat se szakítottam el, a fodrásztól és a sminkestől sem késtem el, csak szimplán sokáig zuhanyoztam.

- Csak egy képet, Zuri! - kiáltott valaki rám oldalról, mikor még a kordonon kívül tartózkodtam.

Ekkor láttam meg, hogy ők bizony fiatalok, hétköznapi ruhákban, és valószínűleg rajongók a pólójukon található lógó alapján.

- Gyertek gyorsan, amíg nem találnak meg a paparazzók! - intettem nekik, és az egyik fal mellé megállva pózolni kezdtünk.

- Nagyon köszönjük! Sok sikert a ma estéhez! - integettek, majd nevetgélve elfutottak.

Végig simítottam a hosszú, éjkék színű bársony ruhámon, majd a hajamat a vállamon átdobva léptem rá a szőnyegre. A karomat magam mellett lógattam, és a lábaimat szorosan egymás elé pakolva haladtam.

Megálltam a fényképészekből álló fal előtt, és mosolyogva álltam be olyan helyzetekben, amilyenek a számukra megfelelőnek bizonyultak. A kezemet a csípőmön tartottam, néha mosolyogtam, néha komolyabb arcot villantottam a kamerák felé.

A fotózás után tovább haladtam, egyenesen az interjús részlegre, ahol hemzsegtek a híresebbnél híresebb színészek és énekesek. Hamar lestoppolt magának egy középkorú nő, aki egyből élőben bejelentkezve köszöntött engem a műsorában.

- És meg is érkezett az est házigazdája; Zuri! - kiáltotta, mire a hátam mögül felhangzott néhány taps és kiáltás. - Hogy vagy ma, Zuri?

- Késésben! - nevettem fel, majd visszaöleltem a mögöttem elhaladó Taylor Swift-et, aki a köszönés után el is viharzott. - És te hogy vagy? Minden rendben? - kérdeztem vissza udvariasan, mire a riporternő zavarba jött, de készségesen válaszolt.

- Ha nem baj, akkor feltennék neked néhány kérdést, amik miatt már hetek óta rágják a fülemet... - kacagott fel, majd a lapjára nézett, és feltette az első kérdést. - Milyen dalokra számíthatunk tőled ma este?

- 34+35. - vigyorogtam perverzen. - I hope, South of border és Rewrite the stars. - avattam be a nőt.

- Óóóó, és kapunk hozzá valami szexi pasit is? - húzogatta a szemöldökét elvigyorodva.

- Hát, ki tudja? - néztem bele a kamerába ártatlanul.

A kérdések gyorsan váltották egymást, egyik jött a másik után, de nagyon jól szórakoztam. Mindegyik érdekes volt, és nem túlságosan rámenős, amit kamerákon kívül meg is köszöntem a nőnek.

- Kit látnak szemeim? - kérdezte egy ismerős hang a hátam mögül. - Egy igazi bársonyba bújtatott gyönyörűség, kérem szépen! A lenyűgöző, elkápráztató és lélegzetelállítóan döglesztő Zuri! - karolta át a vállamat Anthony Mackie vigyorogva, mire megforgattam a szemeimet.

- Mackie! - biccentettem elfolytva a nevetésemet. - Jó, hogy el tudtál jönni! Hol hagytad a slepped? - néztem körbe a mögöttünk elterülő tömegen.

- Hát, tudod, nem mindenki olyan mázlista, hogy egy ilyen adonisszal az oldalán érkezzen meg! - mondta komoly hanggal, sűrűn bólogatva. - De térjünk át az este fő attrakciójára, rád! - kiáltotta, majd kivette a riporternő kezéből a mikrofont, és kérdezgetni kezdett. - Drága Zuri! Mindenki példaképe, a kristály hangú és tekintetű énekesnő mellett állok ma itt. - játszotta mesterien a szerepét.