19. Fejezet - Hol vannak?

465 36 19
                                    

– Szóval meg kell találnunk a tanárokat, de az a baj, hogy nem emlékszem, hogy a Sport Fesztiválon hol voltak az alnák – vakarta meg a tarkóját Kiri.

– Ja. Meg elég messze vannak innen a többiek – nézett az erdős részleg felé Deku.

– Oi – szólaltam meg – Mintha ott lenne All Might és Aizawa-Sensei – mutattam egy hegyre, ami persze nem igazi hegy volt – Deku, te biztos meg tudod állapítani innen is, hogy az tényleg All Might-e.

– Igaz Kacchan. Az ott tényleg All Might és Aizawa-Sensei. De hogyan vetted észre őket? – hitetlenkedett a zöldike.

– Simán, mert én ennyire jó vagyok – kacsintottam a mellettem állóra, aki füle hegyéig pirult.

– Igen Bakugou. De nagyon sokszor nem figyelsz a részletekre...

Ki áll mögöttünk úgy, hogy nem vettük észre?!

Bakugou szemszöge:

Mind a hárman lassan meg fordultunk. Amikor megláttuk őket, a Gonoszok Ligáját, leesett az állunk. Ezek meg mégis hogy kerültek ide?!

– M-mi folyik itt? – kérdezte rémülten Deku.

– Vér – vihogott Toga, de amikor látta, hogy senki nem találja viccesnek a poénját lehajtott fejjel egy nagyot sóhajtott.

– Mit akartok tőlünk? – állt harci pózba Eijirou.

– Igazából semmit – mondta hegykén Dabi.

– Semmit? Olyan nincs, rohadékok! – sziszegtem összeszorított fogakkal.

– De most az egyszer igen – mondta Shigaraki tárt karokkal – Egyszer mi is kivételt tehetünk, nem igaz?

– Jól van – engedte le a kezeit Kirishima – Mit akartok akkor?

– Elmondani, hogy az osztálytársaitokat elfogtuk – nevetett vidáman Twice.

– De mi okotok volt erre – fakadt ki Kiri – Nem csináltunk most semmit se!

– Egy; De igen, mert hősösdit játszotok. Kettő; más nyomós okunk is volt rá – mondta Tomura.

– Esetleg nem akarnátok megmagyarázni azt a nyomós okot? – fontam össze karjaimat magam előtt.

– Nagyon hosszú, szóval-

– Van időnk – szakította félbe komolyan Deku.

– Tch – ciccegett Dabi – Majd elmondjuk, ha itt az ideje. De most mennünk kell, szóval pá lúzerek!

– MIT MERÉSZELSZ MONDANI, VARROTT KÉPŰ?! – ordítottam – HOGY ÉN LÚZER? INKÁBB TE VAGY AZ, SZÓVAL INKÁBB FOGD BE AZT A VARROTT SZÁDAT ÉS TAKARODJ A P-

– Kacchan nyugodj le! – simogatta meg a hátam Deku – Pont az a céluk, hogy felidegesítsenek, és én nem úgy ismerlek, hogy te bármit is megadnál egy gonosztevőnek.

Szerencsére a gonosztevők már elmentek, és nem hallották meg szerelmem nyugtatását, mert akkor nem csak őket robbantottam volna fel, hanem még a zöld hajút is. Publikusan nem szeretem, ha a zöldike a párjaként kezel.

– Tch... – morogtam, majd megindultam a hegy felé, ahol a tanárok voltak.

– Gyere Midoriya! Menjünk mielőtt késő lenne – noszogatta Kirishima Dekut, majd ő is utánam jött Dekuval a nyomában.

Elég sokáig tartott meg mászni azt a kibaszott hegyet. Néha Deku maradt hátra, néha Kirishima. Kezdtem tényleg ideges lenni, mert így nem haladtunk rendesen. Ezért megfogtam Kirishimát, és felrobbantottam a hegy tetejére. Ugyanezt tettem Dekuval, ha nem szól közbe.

★ Sᴇᴄʀᴇᴛ Lᴏᴠᴇ ★ (𝖡𝖺𝗄𝗎𝖽𝖾𝗄𝗎) [BEFEJEZETT✔]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora