The one-night affair. Love or business? (Toto Wolff fanfiction)

83

83.rész

- Kezdem azt hinni, hogy neked minden megy... - ráncolta össze a homlokát és közben újra körbejáratta a tekintetét a szobán.

- Mi a baj? – simogattam meg a karját, fáradtan pillantott rám, majd felsóhajtott – Bánt valami... - öleltem át – Elmondod?

- Mi lenne, ha megcsinálnám a rántottát, és aztán pihennénk egy kicsit? – engedett el, és újra kajával foglalkozott.

- Nincs kedvem sem barkochbázni. – bújtam a hátához, és a kezem összefontam a mellkasa előtt – Mi a baj? -döntöttem a homlokomat a hátának.

- Megint ott vagyok, ahol régen.

- Nem tudlak követni. – néztem a szemébe ahogy megfordult – Lehetne kicsit bővebben?

- Fáradt vagyok... Úgy érzem megint ott tartok, mint harmincévesen.

- Toto miről beszélsz pontosan?

- Beszéljük meg ezt holnap jó?

- Mond el, mi bánt. Nem fogom magamra venni. Rendben?

- De magadra fogod venni! Ismerlek Ena! – fakadt ki, és távolabb lépett.

- Tudom, hogy nem akarsz megbántani. A pénzről, az otthonodról meg a gyerekeidről van szó?

Lesütötte a szemét.

- Tehát helyben vagyunk.

- Bonyolult.

- Beszéljük meg evés közben.

- Ena... - sóhajtott fel idegesen.

- Úgyis tudom mire gondolsz, de jó, legyen! -tártam szét a karom – Beszéljük meg holnap, ma meg játsszuk azt, hogy a problémák nem léteznek.

- Miért nem tudsz egy kicsit békén hagyni? Miért kell neked mindent azonnal megbeszélni? – mordult fel.

- Mert ha nem macerállak, akkor hajlamos vagy hülyeséget csinálni. – erre ingerülten lecsapta a kezében lévő zöldségekkel teli tálat, és a felvert tojásos edényt, aztán két oldalt neki támaszkodott a pultnak és lehajtotta a fejét. A kezem a vállára csúsztattam, óvatosan simogattam, feszült volt, és dühös. – Két feleség, két válás, két gyerektartás, két ház mínusz?

- Hogy a büdös francba látsz a fejembe? – pillantott rám mérgesen.

- Együk meg a kaját, és van pár üveg söröm a hűtőben. Holnap pedig tíz előtt nem mehetsz be az irodádba. Nem érdekelnek a kifogásaid! – emeltem fel az ujjam és közben átöleltem – Teljesen kikészültél, szükséged van egy kis szünetre. Így sem a magánügyeidet, sem a céges dolgokat nem tudod rendbe tenni. Ha végre kialszod magad, és lazítasz, képes leszel átlátni a helyzetet, meg fogsz oldani mindent. Tudom. – tettem a vállára az állam – Bízz bennem, kipihent fejjel az ember hatékonyabb. – megsimogatta az arcom.

- Pihenés? – kérdezte bujkáló mosollyal.

- Igen a pihenés egyik formája az a szex is, meg az alvás is. – nevettem fel – És neked most éppen az utóbbira lenne szükséged.

- Mondod te. – húzott magához, én meg ujjaimat a tarkójára csúsztattam – Mi a baj? – fürkészte az arcom.

- Aggódom érted... Látom ám ezeket...- simogattam meg a szemét és a szeme alatti táskákat – Észrevettem mennyire nyúzott az arcod. Nagyon ingerlékeny és feszült vagy... A végkimerülésig hajtod magad...