Rossz srác a szomszédból

2

– Szép gép, mit ne mondjak. – figyeltem fel a szavakra a mellémgurult Nissanból. Noah szállt ki belőle.
– Oh, szóval te követed az embereket, ez egyfajta hobbid? – néztem rá megvetően. Csak nevetni tudott.
– Talán nem mehetek a kaland után?
– De, csak a ribanclakás a másik irányba van. – mutattam neki, hogy merre találja a legtöbb azonnal kapható lányt.
– Mhmm. Nem erre számítottam. – mondta nevetve, és tolta le napszemüvegét az orrán. A késő nyári, kora őszi napsugarak még meleget árasztottak. Tökéletes idő volt egy kis egyedülléthez a szabadban.

– Szóval, itt fogod még támasztani a verdámat, vagy hazahúzol mostmár?
– Nagyon akaratos vagy, akárcsak az apád. Itt a számom. – nyújtott egy cetlit felém. – Hívj fel, ha unatkozol.
– Arra várhatsz. – kinevettem, majd visszatoltam a kezébe a papírt. – Próbálkozz inkább más lányoknál. – mondtam a szemébe, miközben beszálltam, majd megvetően lenéztem rajta. Elindítottam a kocsit, és hatalmas porfelhőt hagyva magam mögött hazavezettem. De hiába, hisz a lámpánál utolért és megállt mellettem.

– A következő lámpa negyed mérföldre van. Ha jó vagy, átférsz a zöldön. – mondtam neki, miközben egyenesen néztem ki az autóm szélvédőjén és bőgettem a motorját.
– Hát legyen. – kinéztem az ellenfelem gépére. Nissan GT-R. R35. Jó ízlése van.
Váltott a lámpa sárgára, majd zöldre, és beletapostam a gázba. Esélye se volt. Kapart utánam szegény Nissan-ja, de hamar ellőtte a nitrót. Intett ahogy elhaladt mellettem.
– Amatőr. – mosolyogtam, majd én nyomtam be a nitrót. Visszaelőzve őt, ismét megmutattam neki középső ujjamat az ablakból. Átfértem a zöldön. Csak hatalmas fékcsikorgásra lettem figyelmes mögöttem. Mire ő hazaért én beálltam már a garázsba a Suprámmal.
– Nem semmi hátsó lökhárítód van. – szállt ki az autójából szexi mosollyal az arcán. Hol up. Ugye nem azt mondtam hogy szexi? Perverz.
– Szokd meg, hisz mindig csak mögöttem fogsz loholni. – nyújtottam rá nyelvet, majd hazamentem.

– Na, hogy tetszett neki a Suprád? – várt apa az előtérben. Pislogtam nagyokat, mikor meghallottam tőle.
– Kinek? – tettettem a hülyét.
– Hát az új haverodnak, úgy látom máris összeismerkedtél a szomszéddal.
– Nem sokáig tudta szemügyre venni, hiszen a kipufogó füsttöl nem látott szegény rendesen. – röhögtem magamban.
- Az én lányom. – elnevette magát, majd magához ölelt. – Gyere egyél valamit, biztos éhes vagy már.
Felkaptam két szelet rántott húst egy kis sült krumplival, és inkább a szobámban vacsoráztam. Elmeséltem Riley-nak a történteket közben.

– Na jó, nem hiszem el, hogy melletted lakik. Legalább ha együtt lesztek, nem kell messzire mennie és..
– Miről beszélsz? – kérdeztem a telefonban. – Nehogy azt hidd, hogy bármi lesz köztem és közte. Simán felpofozom ha közeledik felém. Legalább kicsit tisztelettudóbb lesz, ha már leskelődni van kedve. – hoztam fel az előző, kivesézett témát. Nem sokáig beszéltünk ezután, elköszöntem tőle, majd készültem aludni. De nem tudtam. Villogó fényekre lettem figyelmes. Lehet egy tipp, hogy honnan. Kinéztem az ablakon, és a szobájából villogott. Mutogattam neki, hogy menjen aludni, és ne villogjon, mert felbosszant, sőt még a szüleimet is felkelti ezzel. Lefeküdtem az ágyamra. Komolyan azt merte mondani, hogy jó seggem van? Ezzel a bosszankodó gondolattal aludtam el.

Másnap reggel sétáltam ki a házunk elé, mikor Noah épp kiállt az autójával.
– Elvigyelek? Seggfej – mondta gúnyot űzve az én becézésemből.
– Kösz, inkább nem. Szívesebben gyalogolnék, minthogy abban a kocsiban üljek. De tudod mit? – Ekkor mellém gurult Caleb az autójával. – Inkább másik sofőrt választok. – Kacsintottam rá, majd beültem, és Calebbel mentem suliba.
– Ennyire húzzátok egymás agyát az új gyerekkel? – kérdezte út közben.
– Ugyan már. – dobtam hátra a hajam, és a tükörben igazítottam a sminkem – Tegnap szépen lenyomtam negyed mérföldön, hogy leültessem kicsit a seggére. Túlságosan is nagy volt az arca. De semmi több.
Út közben felvettük Matt-et is. 10 perc múlva már a sulinál szálltam ki az kocsiból.
– Köszi Caleb. Nem sokáig cipeltetem magam veled. Tegnap már egész jól ment az enyém. Lassan szerintem azzal jövök.
Mellém gurult aztán a sötétkék GT-R, és kiszállt belőle a napszemüveges csávó.
– Ezt elhagytad. – nyújtotta felém a pénztárcám. – Ilyenkor szokás megköszönni, hogy nem egy balfék vagyok.
– Kösz. Seggfej. – szinte már élveztem így hívni. És azon kaptam magam hogy becézem a srácot. Na neem, nem engedünk a csillogó bőrének, gyönyörű szemeinek, félhosszú koromfekete hajának. Khm. Azt mondtam, hogy nem Zoe. Igen, néha le szoktam magamban ilyen beszélgetéseket folytatni.
Elraktam a tárcámat, majd szó nélkül otthagytam az összes srácot, és elindultam a lépcső felé. Útközben megfordultam, és direkt Matt-ék felé dobtam egy csókot. Még véletlenül sem Noah felé.
De láttam ahogy meg tudná ölni a fiúkat ezért. Még hogy én vagyok akaratos – nevettem magamban.

Szívesen fogadok bármilyen véleményt vagy kritikát, ha valami hibát találtok a szövegben, szóljatok és javítom!
Jó további olvasást! ✨❤️