Rossz srác a szomszédból

4

– 30 dolcsi, hogy nem versz meg a lámpáig. – hívtam egy újabb gyorsulási versenyre.
– Tartom. – mutatott fel egy kisebb köteg pénzt és elmosolyodott.
Vártuk ahogy zöldre váltson a lámpa. Majd ugyanúgy tettem, mint múltkor. De most valami más volt. Nem használta el amatőrként a nitrót, hanem kivárt vele a végsőkig. És pont ennyin múlott. Egy fél kerékkel, de hamarabb ért be. Ezután már csak szinte gurultam hazáig.
– Bocs apa. Ezelőtt nagyon amatőr módon váltott és használt nitrót. Azt hittem most is úgy lesz. És..
– Nincsen semmi baj Zoe, ez még nem éles verseny volt, addig nem számít. Ismersz már. – mondta mosollyal az arcán. Majd megsimította az arcom. – Ahogy látom bütyköli az autóját, menj, és add oda neki amit nyert. Büszke vagyok rád Zoe. – majd kiszállt az autóból és bement a házba.

Megigazítottam a hajam, megfogtam a 30 dolcsit és kiszálltam én is. Noah egy lenge atlétában és rövidnadrágban szerelte az autóját. Ma a szokásosnál is melegebb van, hiába van már délután 5.
– Hali. Szép volt. Nem is vagy olyan rossz sofőr, mint gondoltam. – azon kaptam magam, hogy mosolygok. Na nem, Zoe fejezd be. – Itt van a nyereményed. – nyújtottam oda neki a pénzt. Felnézett a motortérből és végignézett rajtam. Arcán és felsőjén olajfoltok voltak.
– Hey. Köszi, asszem. De tartsd meg nyugodtan. – néztem rá kikerekedett szemekkel. – Többet ér nekem, hogy nem seggfejeztél le most. – éreztem, hogy elpirultam.
– Illetve tetszett a kis ajándékod lent a pályán. – nevetett rám. Alig tudtam levenni róla a szememet. De tudtam, hogy nem szabadna ezt csinálnom. Közelebb jött hozzám és odaszegezett az autójához. Igyekeztem rezzenéstelen arccal végignézni mit művel.
– Tudod te is jól, hogy nem bírsz ellenállni nekem. Nem is értem hogy bírtad eddig.
– Jobb hogyha elengedsz mielőtt felpofozlak. – próbáltam ráijeszteni.
– Kényszeríts rá. – húzta az agyamat. De én nem vártam sokáig, fel is pofoztam. Odakapott az arcához én pedig elléptem mellőle.
– Én mondtam, hogy ne kezdj ki velem. Örülj, hogy nem rendeztem át a golyóidat. – megelégeltem, beszálltam az autóba és inkább elmentem, nem pedig haza. Noah még mindig ott állt az arcát fogva, mosolyogva, másik kezével az állát simogatva. Megálltam az úton, kihajoltam az ablakon és végigmértem. Nem sok hiányzott, hogy kicsöppenjen a nyálam, ezért visszahajoltam és elhajtottam.

* Noah szemszöge *

Láttam ahogy végignézett és elment. Mindig utánamentem, de most inkább hagytam mielőtt mégegyszer felpofozott volna. Valami különös volt ebben a lányban, ami miatt így viselkedett. Arra lettem figyelmes, hogy rezeg a telóm. Megtöröltem a kezem és felvettem.
– Hé Noah! Na hogy haladsz a csajjal? – szólt bele Sam. Sam egy jó haverom, aki itt lakik a városban. Elmeséltem neki, hogy mi történt mióta ideköltöztünk. Elmondtam mindent Zoeról is.
– Hát akkor ideje összekapni magad tesó. Tudod, hogy le fog járni az egyesség. Annak meg Ian nem igazán fog örülni.
– Tudom. Most le kell tennem. Majd még beszélünk.
6 körül lehetett mikor végeztem a kocsimmal és elindultam. A város túloldalán egy kisebb szórakozóhely felé tartottam. A helyi maffiának dolgoztam, nagyon sok pénzt össze tudtam vele szedni, ebből vettem az autómat is. Ian várt odabent. Sok mindenről beszéltünk, de leginkább Zoeról.

– Szóval, mikor sikerül már a Torettto lányhoz közel kerülnöd? – kérdezte tőlem Ian, amikor elmeséltem, hogy nehéz eset, hiszen nem igazán enged bárkit is maga mellé.
– Csipkedd magad, ahogy csak teheted. Nekem szükségem van a csajra. Most pedig tűnj el, és addig nem is akarlak látni, amíg el nem intézed ezt.
Sarkon fordultam és hazajöttem. Még a kocsiban ültem mikor valaki odasétált a lehúzott ablakomhoz.

– Ilyen későn is kocsikázunk, huh? - oldalra fordítottam a fejem és Zoe került a szemeim elé.
– Csak a fejemet szellőztettem, ahogy te is tetted múltkor a tónál. – idéztem fel azt a napot.
– Nem rossz, nem rossz. De tudom, hogy titkolsz valamit. – nézett rám mintha tudná, hogy merre jártam.
– Csak úgy, mint te. – néztem mélyen a méregzöld szemeibe. De úgy tűnt nem tetszett neki amit válaszoltam, ezért megfordult és hazament. Nem szívesen teljesítem az Ian által kiadott feladatot, de muszáj voltam, hiszen csak így menthettem meg a családom tőle. Ha nem magamért, értük tettem meg. De nem akartam bántani ezt a lányt, ahhoz túlságosan is megbabonázott, mióta itt vagyok.
Végül kikászálódtam az autóból, és bementem, anya már várt a konyhában. Éreztem azt a finom chilis bab illatot. A kedvencemet főzte.
– Gyere kincsem, egyél!
– Máris! – mondtam miközben ledobtam a cuccomat a kanapéra.
Megvacsoráztam majd a szobámba vonultam. Sokáig feküdtem az ágyamon, míg végül elmentem megfürödni. Mindig egy törölközőben jövök ki onnan. Viszont muszáj volt levegőznöm egy kicsit. Kinyitottam az erkélyajtómat majd kimentem, háttal fordultam a korlátnak, és csak élveztem az esti hangulatát a városnak. Hirtelen egy tekintetet éreztem magam mögül.