Wang Yibo úgy érezte, mintha egy álomban élne.
Amint hazaért, főtt étel illatát érezte a levegőben. Odabent a világ legjóképűbb férfiját találta a konyhában (legalábbis a Wang Yibo-féle szűrővel a legjóképűbbet), amint kötényben, egy tállal és egy pár pálcikával a kezében várta őt. A férfi rávigyorgott.
– Üdv itthon, Bo Di. Menj, mosakodj meg, mindjárt kész a vacsora.
Ha csak a „Bo Di"-t „Kedvesemmel" helyettesítenék, akkor Wang Yibo boldogan halna meg.
Attól való félelmében, hogy Yiling hírhedt pátriárkája megszállja a testét és ismét rossz tréfákat űz vele, Xiao Zhan úgy döntött, hogy egy időre Wang Yibóhoz költözik. Hálás volt, amiért a fiatalabb férfi felajánlotta, hogy vigyáz rá, úgyhogy ahányszor csak tehette, főzött neki. Az eddig eltelt nyolc napban, amióta itt lakott, csak ötször volt alkalma rá, de Yibo mindig boldognak tűnt, amikor meleg vacsorával várta. Xiao Zhan úgy sejtette, hogy Wang Yibo nem szokott főzni, úgyhogy csak annak örül, hogy házi készítésű vacsorát ehet a szokásos elviteles és házhoz szállított kaják helyett.
Amikor Xiao Zhan reggelit készített neki, és megkérdezte, hogy hogyan kéri a tojást, Wang Yibo arca teljes boldogságról árulkodott. Szegény srác valószínűleg hozzászokott, hogy út közben vegye meg magának a reggelit, vagy, hogy egyáltalán ne is reggelizzen. Amint meglátta a hengerelt tojást, amit Xiao Zhan készített neki, úgy tűnt, mintha az egyik hatalmas életcélját érte volna el. Eszébe sem jutott, hogy ugyanúgy, ahogy Lan Wangji sem beszélt a saját álmairól, úgy Wang Yibo is elrejtette az érzéseit.
Azzal, hogy Xiao Zhant látta, amint kötényben, szorgalmasan megtölti a rizsestálját, az egyik álma teljesült. Yibo megígérte magának, hogy megtanul főzni, hogy ugyanilyen finom ételeket készíthessen a feleségének kollégájának. Borzalmasan főzött, de fejlődőképes volt. Talán egy nap meglepheti őt egy ágyba hozott reggelivel. Igaz, ahhoz előbb el kellett érnie, hogy az ő ágyában ébredjen fel...
Wang Yibo köhintett. Egyetlen dolog rontotta el az összképet. Igaz, hogy csak egy ágy volt a házban, és azt gondolta, hogy kihasználhatja, hogy... khm, egy véletlen kis balesetet tervezzen. Nem akart ő semmi rosszat, legfeljebb simogatásokat vagy véletlen ölelést. Vagy egy véletlen kis csókot. Csakhogy Xiao Zhan a saját takarójával együtt érkezett, és Wang Yibo átkozta magát, amikor rájött, hogy megvette azt a kanapét. Éjszakánként Xiao Zhan a kanapét foglalta el, míg Jian Guo bitorolta Wang Yibo ágyát.
... Muszáj volt megtennie az első lépést. Miért egy macska fenekével az arcán kellett felébrednie, amikor az, akibe belezúgott, ugyanabban a házban alszik?
– Mi a programod holnapra, Zhan Ge? – kérdezte Yibo. Megállás nélkül forgatott és dolgozott, és végre volt egy szabadnapja másnap. Remélte, hogy kirándulhatnak egyet, esetleg megnézhetnek egy filmet közösen...
– Egy V Live koncert. Hajnali négy körül megyek a főpróbára, hétkor leszek színpadon – válaszolt Xiao Zhan. – Közte lesz pár interjú.
Yibo csalódott volt.
– Te bolond, téged is meghívtak a V Live-ra, nem? Ki merné nem meghívni a hatalmas szupersztár Wang Yibót? – ugratta Xiao Zhan.
– Meghívtak... de eredetileg nem tudtam volna menni, mert közbejött egy forgatás.
– És?
– A forgatást lemondták, úgyhogy van egy kis szabadidőm – mondta Wang Yibo lehangoltan. „De neked nincs", tette hozzá gondolatban.
...
– Hé, nem te vagy az én Lan Wangjim? Eljöttem a Csendes szobádba, úgyhogy most szórakoztass egy kicsit, Bo Di – mondta Xiao Zhan.
– Ezek szerint a kultivátor társam vagy? – kérdezte Yibo, félig viccelve, félig komolyan. Xiao Zhan kinyújtotta a nyelvét. Yibo szerette volna megragadni a grabancánál fogva, és azonnal megcsókolni. A konyhaszekrény jó hely volt egy légyottra, legalábbis az ázsiai romantikus sorozatok százaiból ítélve.
A következő nap, amikor Yibo felébredt, Xiao Zhan már elment, a menedzsere elvitte a főpróbára. Yibo kivitte a szemetet, megetette Jian Guót, aztán találkozott néhány barátjával, mielőtt a V Live-ra indult volna. Azok a riporterek, akik látták, hogy a színfalak mögött találkozik Xiao Zhan menedzserével, nem mulasztották el az alkalmat, hogy újabb fotókat készítsenek. Ez maga volt a szenzáció! Korábban néhány pletykalap már lehozta a hírt, hogy látták Xiao Zhant ugyanabban az épületegyüttesbe bemenni és kijönni onnan, ahol Wang Yibo is lakott. Csakhogy, még ha a rajongók teljesen el is ájultak ettől a hírtől, ez továbbra sem szolgált bizonyítékként, hiszen az az épületegyüttes, ahol Wang Yibo lakott, több más hírességnek is az otthona volt, beleértve más színészeket és színésznőket, akiket mindketten ismertek. Nem volt hát furcsa, hogy Xiao Zhan ugyanoda költözött, ahová Wang Yibo – hiszen ez egy szép apartman volt, jó biztonsági szolgálattal.
De mikor lenne ideje Xiao Zhannak költözni az intenzív programjai mellett?
– Zhan Ge!
Yibo köszöntötte az ideiglenes (hamarosan állandó) lakótársát a várakozó szobában.
Xiao Zhan éppen idebent pihent. Már rajta volt a fellépőruhája – egy hétköznapinak tűnő kosztüm, ami remekül állt rajta, a haját már beállították, és az arcán is volt egy nagyon halvány smink. Integetett Yibónak, és rávigyorgott.
– Bo Di. Egyedül jöttél?
– Egy pár emberrel, most ők is mentek meglátogatni a barátaikat.
Xiao Zhan bólintott. Intett Yibónak, hogy üljön le mellé a kanapéra. Yibo azonnal megdermedt, amikor Xiao Zhan a vállára hajtotta a fejét.
– Add kölcsön a válladat egy kicsit, Bo Di. Annyira álmos vagyok. Ébressz fel tíz perccel azelőtt, hogy be kellene állnom.
Yibo nyelt egyet.
– Rendben.
Úgy tizenöt percig ültek ott csendben és békében. Xiao Zhan menedzsere bejött, és szólt, hogy ideje beállni, és Yibónak elég volt egy kicsit megráznia Xiao Zhan vállát, hogy felébressze őt. A színfalak mögül nézte, ahogy Xiao Zhan kiállt a színpadra, és több tízezer ember köszöntötte és éljenezte a közönségben.
A zene elindult, és ő elkezdett énekelni.
Yibo mosolyogva nézte. Csakhogy a mosolya eltűnt, amikor a dal közepén Xiao Zhan elejtette a mikrofont és összeesett. Pánikhangulatú sikolyok és visítások váltották fel az előző percek ujjongását. Wang Yibo gondolkodás nélkül berohant, hogy megnézze, mi történt Xiao Zhannal. További háttérmunkások és orvosok követték.
– Zhan Ge! Zhan Ge!
Egy mentős megvizsgálta. Töprengve ráncolta a homlokát.
– Gyenge a pulzusa, és nem lélegzik. Készítsék elő a mentőt!
Wang Yibo kétségbeesett. Mi történhetett? Beteg volt, vagy kimerült a munkában, vagy... lehet, hogy Wei Wuxiannel történt valami?
________________
Valóban létezik V Live koncert, de ez itt csak egy kitalált esemény.
YOU ARE READING
Kicserélve (Switched) - fordítás [befejezett]
FanfictionRiley E. Raines fordítása Ajánló: Amikor egy színész lelke egy képzelt világba, míg egy képzelt karakter lelke a való világba vándorol. Xiao Zhan sok dologra képes - tud énekelni, táncolni, színjátszani, főzni és rajzolni -, de nem képes kultivátoro...