A Hírnév Karjai Között

A koncert

Este képtelen voltam álomra hajtani a fejem. Alapból nem volt bajom az idegen helyekkel de most valami nem stimmelt. Egész nap a koncert részleteivel voltam elfoglalva hogy minden tökéletes legyen holnapra de mégsem fárasztott le eléggé.

Egy óra forgolódás után úgy döntöttem szívok egy kis friss levegőt. Kinyitottam hallkan az erkély ajtaját majd összehúzva magamon a köntösöm kiléptem a szabad ég alá. Bámultam a csillagokat és azon agyaltam hogy hogy sikerült ez nekem. Alig álhattam kint húsz perce mikor ismét kinyílt az ajtó és Camila lépett mellém.
-Te sem tudsz aludni?-kérdezte ásítva mire csak bólintottam egyet.
-Gondolom kialudtad magad a gépen-tekintetemet felé vezettem és a sötétben is jól ki tudtam venni a sunyi mosolyát.
-Miért érzem úgy hogy ebből is többet akarsz kihozni?-magam elé bámultam mikor a lány a kijelentésemre felnevetett.
-Szerintem aranyosak voltatok.-mondta mire ismét felé tekintettem. Nem értettem miért kerítenek ekkora feneket minden apróbb történésnek ami velem és Laurennel kapcsolatos.
-Aludtunk nem értem mi ebben olyan "aranyos"-rajzoltam idéző jelet a levegőben.

Ezek után pár perc néma csend következett. Bámultam a levegőben megjelenő fehér lehelletemet és néztem ki a fejemből.
-Ugye nem csak én vágtam le hogy ennek a Lucynak bejön Lauren?!-kérdezte a lány
-Nem. Eléggé egyértelmű de nem csodálom-sajnos nem tudtam vissza szívni a szavaim úgyhogy mikor Camz felém kapta a tekintetem muszály volt folytatnom-Mármint ő Lauren Jauregui tagadni se lehetne hogy szép lány-mondtam megválogatva szavaim de pulzusomon hirtelen nem tudtam lassítani.
-Szóval csak szép lány?-Camila a reakciómat figyelte de én megvontam a vállam
-Igen. Szép és egoista-mosolyodtam el a tengerre nyíló kilátást pásztázva.
-Ő már csak ilyen de neked így is szimpatikus kezdetektől fogva ugye?-Camila ellépett az erkély köré épített vas keritestől és az ajtóhoz sétált.
-Ugyan úgy mint te Ally és Dinah-furcsa érzés volt erről beszélni.
-Hát persze. Jóéjt Tess.-ezzel Camz eltünt az ajtó mögött én pedig kinnt maradtam az éjszakában.

Miért érzem úgy hogy hazudtam? Hisz nem tettem. Lauren szépsége tagadhatatlan és az is hogy ezt ő tudja. Megilyedtem mikor arra eszméltem fel hogy a lányon gondolkodok. Észre sem vettem hogy átfutottam arca minden porcikáját a szemétő a szájáig majd megráztam a fejem mikor az arcáról gondolataim a testére tévedtek. Megörültem. Elővettem a telefonom majd megcsörgettem Wyattot remélve hogy még nem alszik de nem jártam szerencsével. Mady pedig északás ami azt jelenti hogy csak reggel hívhatom. Sóhajtva elraktam a telefonom majd megindultam vissza az ágyamhoz.

A Reggel kész káosz volt. Mikor megérkeztünk a fellépés helyszínére a lányokat rögtön el is rángatták. Nekem nem volt több dolgom menedzserként csak reméltem hogy még nem találnak ránk a paparazzik és az újságírók.
Úgy döntöttem hogy megnézem a lányokat így az öltöző felé vettem az iránt. Alig léptem be az öltözőbe de máris nekiütköztem valakinek.

A lányon egy vörös body volt mély kivágással felül. Barna haja tökéletes hullámokban pihent vállain. Egy laza sminket viselt ami kiemelte smaragdzöld szemeit.
-Bocs-mondta én pedig hátráltam egy lépést hogy rá tudjak nézni.
-Kész is vagy?-kérdeztem hisz alig egy húsz perce tüntették el mellőlem a csapatot.
-Idegileg bisztos. Rég volt ilyen nagy közönségünk-Laurenen nem látszódott semmi féle izgalom de hittem neki.
-Ez azt jelenti hogy jól végzem a munkám?-nevettem el magam mire ő is elmosolyodott.
-Nos a ruha jó szóval igen-mondta mosolyogva én pedig akaratlanul is végigmértem. Irigyeltem az alakját.

Ha a teltkarcsút jellemezni lehetne akkor Laurent mondanám. Nem csodálom hogy mindenki istennőként kezeli.
-Ha nembaj én most lépek-mondta az ajtóra tekintve amiben éppen én álltam. Gyorsan elléptek hogy a lány ki tudjon menni de az utolsó pillanatban utána szóltam.
-Lauren!-szólaltam meg mire a lány vissza tekintett a válla fölött.-Ne idegeskedj fantasztikusak lesztek-mondtam mire ő ismét elmosolyodott.
-Majd erre gondolok éneklés közben-mondta majd kacsintott egyet és eltünt az ajtó mögött.

Dinahékat is megnéztem. A lányok fel-alá rohangáltak és a hangjukat melegítették. Hozzájuk képest Lauren nyugodtabb volt mint hittem.
-Csajok nyugi még a végén agyvérzést kaptok!-mondtam próbálva csitítani a helyzetet
-Ne is mond. Dinah már harmadjára csapott az asztalra-nevetett fel Camz.
-EZ NEM IGAZ!-Kiáltotta Dinah mire elnevettük magunkat.

Ebben a pillanatban egy idegen férfi hangja szólalt meg. Kezdünk. Kiáltotta.
-Hol van Lauser?-kérdezte Dinah mire ismét kinyílt az ajtó és a lány sétált be rajta. A lányok egyszerre indultak a szinpad felé engem egymagamra hagyva. Hirtelen néma csend lett majd hatalmas tömegsikoly csendült fel az ismerő szenével együtt.