The one-night affair. Love or business? (Toto Wolff fanfiction)

87

- Megengeded, hogy mondjak valamit? -kérdezte az öreg óvatosan.

- Didi kérlek. – törölgettem a könnyeimet – Csak menjünk melózni.

- Ena! – rápillantottam – Hazaviszlek.

- Nem, azt nem! Muszáj dolgoznom, kérlek. – motyogtam.

- Jó, de előbb végig hallgatsz.

- Úgysincs más választásom. – vettem elő egy zsebkendőt a táskámból.

- Tudod milyen, bőven van csontváz a szekrényében. Nem egy gátlásos fickó.

- Mindenkinél van egy határ.

- Nála nincs. De biztos vagyok benne, már amennyiben tényleg összejött Birgittel, az nem a Niki iránti tiszteletlenségből volt.

- Csak a nő könnyeit a gatyájával itatta fel, értem én!

- Ena! Mindketten imádták Nikit, az öreg pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Toto nem önmaga a halála óta. Támogatásra van szüksége, Susietól nem kapta meg.

- És most tőlem várja? – fakadtam ki.

- Igen. – nézett rám komolyan.

- De nem beszélhetek vele a munkájáról Didi!

- Tudom kis szivem, de minden másról igen. Ahol tudod segítsd.

- Én próbálom, de nem könnyű!

- Tudom én. Egyikőtök sem piskóta, pláne akkor, ha kígyót békát kell a másik fejére olvasni! – nevetett fel, mire elszomorodtam – Figyelj bemegyünk, dolgozol, négykor elhúzol haza, aztán megbeszélitek ezt az egészet. És itt beszéden nem a számonkérésen van a hangsúly.

- Az a nő szép, és okos...

- Ena. Veled van, szeret.

- Én...

- Ena. – sóhajtott fel az öreg.

- Christian elmesélte mi volt éjjel igaz?

- El. – morogta – Egyébként erről is akartam veled beszélni. – mutatott rám – Fogd vissza Totót, ha még egyszer fizikálisan bántani meri Hornert garantálom, nem hagyom szó nélkül. Most sem akartam, de Chris ragaszkodik hozzá, hogy ne legyen belőle ügy.

- Miattam volt.

- Persze mert őrülten féltékeny.

- De nem adtam rá okot! Úgy értem én...

- Ena, nekem nem kell magyaráznod semmit kislány. Akármi is volt Vettellel, te nem vagy az a félre tekintgetős fajta.

- Ez nem igaz!

- Jó voltak kalandjaid, de előző fickók sem voltak piskóták, viszont ezt a majmot szereted. Látom én, és azt is, hogy ő is téged.

- Miért ilyen nehéz ez?

- Mert Toto egy barom. – erre felnevettem – Mindketten tudjuk, hogy az. - helyeslően bólintottam - Egy arrogáns, önelégült, öntelt, hírtelen haragú, szexmániás, féltékenykedő és birtokló fasz. Aki rohadt jó üzletember, viszont érzelmileg egy sivatagi kaktusz szintjén van. De szeret, és nagyon akarja, hogy ez működjön köztetek. -erre felsóhajtottam, igaza volt - Hidd el nekem, az nem önmagad feladása, ha egy kicsit több megértést és kedvességet mutatsz felé.

- Azt is tudom. – mire az öreg széttárta a kezeit – De nem tudok az elvárásai szerint cselekdni, ahogy ő szeretné. Azt hittem az a legjobb módszer, ha mindig kihúzom belőle mi a gáz, megbeszéljük, kitaláljuk a megoldást és elintézzük.

- Te akarod egyedül megoldani és elintézni, neki meg csak dirigálsz.

- Didi!

- Ő így érzi. És amilyen temperamentumos vagy, igaza is van.

- Ezt mondta neked?

- Bergernek mondta.

- Gerhard Bergerrel beszéltek ki engem? Van még olyan élő, híres osztrák, aki nem tud a magánéletemről? Schwarzeneggert nem akarjátok felhívni?? Jézus. – temettem a kezem az arcomba.

- Tanácsot kért mindkettőnktől az éjszaka. Engem is Berger és felhívott.

- Mikor?

- Amikor órákig kocsikázott. Üvöltött a telefonban, teljesen kiborult. Aztán mikor végre lehiggadt elmesélte, mi történt, és veled mi volt. Én mondtam, hogy húzzon haza hozzád.

- És Berger?

- Ő azt tanácsolta reggel keressen meg, ha már végre kialudta magát, és lehiggadt.

- Mit mondtál még neki?

- Amit kell, és ami az igazság.

- Bővebben?

- Hogy nálad ez a segítség, a nyaggatás, tervezés, intézkedés, és hagyja, hogy csináld, mert jót akarsz. Van elég eszed, és nem cseszed el a dolgokat, csak hát nem ehhez van szokva. – mire összeráncoltam a homlokom – Susie meghallgatta, megveregette a vállát, aztán otthagyta a picsába, hogy oldja meg a gondokat ahogy tudja.

- De elég sok mindent megbeszéltek!

- Jah Susie persze elmondta a véleményét, ami semmire sem volt jó. Ugyanazt mondta, amit Toto, nem foglalt állást.

- Tudom, hogy nem mindig az én véleményem a jó. Mégis ragaszkodom hozzá, és ez hiba.

- Van véleményed, és tisztánlátásod. A dolgok tálalásával van inkább gond. Az ajtóstul a házba, nem mindig célratörő megoldás...

- Nem vagyok diplomatikus alkat, sose voltam. Képtelen vagyok megtanulni.

- Tudom... Toto is tudja.

- És az önmérséklet sem erényem.

- Hát nem. -nevetett - Megszokjátok egymást, idővel. Toto sokszor fog még hasznot húzni abból, hogy te a krízis helyzetekben verhetetlenül gyorsan és megbízhatóan cselekszel. Ha ügyes vagy, te pedig az ő diplomáciai érzékéből leshetsz el jó pár fogást. Jó páros vagytok.

- Gerharddal mióta van ilyen jóban?

- Nem tudom, de azért neki sem köt mindent az orrára.

- De azért felhívta őt is téged is!

- Te meg Hornert hívtad.

- Nem hívtam, de jöttek Gerivel.

- Jól tették, neked is szükséged van pár barátra.

- Geri rendes csaj.

- Én annyira nem kedvelem, de igen. Jó irányba tereli a csapafőnökömet. – nevetett fel, én pedig nagyot sóhajtottam – Mi van má' megint?

- Nem akarom bántani Totót.

- Tudja.

- Miért kellett neki két feleség, meg három kölyök?

- Ena...

- Tudom! Tudom! De a nehézségeink jó része az ő családja miatt van! Olyan rohadt nehéz...

- El fog rendeződni minden. Nah! – csapott a térdemre.

- Nem panaszkodni akarok csak...

- Tudom. Egy induló kapcsolatnál jó lenne, ha nem szakadna a nyakatokba az egyik fél összes szarja, de itt ez van. Majd lassan megoldjátok és akkor nyugalom is lesz.

- Két exfeleséggel és ennyi gyerekkel? Hol élsz te?

- Nézd nem azt mondtam, hogy lehetetlen, hanem hogy nehéz. Egyébként is, mint rinyálsz? A nehéz neked sétagalopp, a lehetetlen meg napi rutin. – nevetett fel, és újra besorolt a forgalomba – Nem is értem minek vigasztallak. – cukkolt.

- Mert imádod a drámát.

- Lehet. – nevetett tovább.