Másnap reggel kezdődött a szokásos rutin, ami a reggelit és a futást jelentette. Hétvége révén felszabadult neki egy csomó ideje, szóval elment vásárolni élelmiszert magának. Az emberek nem tudták hova tenni körülötte, hogy minek halmoz fel valaki ennyi mindent, pedig ha tudnák, hogy egy csillagharcos mennyit képes enni...Visszaérve az albérletbe találkozik Bibivel, aki látja, hogy egy csomó készételt vett magának, amikkel nem kell sokat törődni.
-Vegita minek neked ennyi mirelit kaja?
-Sokat eszem, és nem igazán akarok meg tudok főzni.
-Értem, akkor hadd főzzek neked ma estére egy vacsorát!
-Nem kell nekem ilyesmi.
-Lefogadom, hogy nagyon régóta nem ettél már rendes házi kosztot.
-/Ez mondjuk valóban így van. Hiszen egy vacsorában nincs semmi../ Jólvan.
-Ez szuper akkor este 9-re kész is leszek vele. Gyere át hozzám akkor.
-Minek hozzád?
-Ha már vagyok olyan kedves, hogy megcsinálom, akkor te meg leszel olyan kedves, hogy átjössz, és nem kell nekem még az átvitellel is bajlódni.
-Tch
-Ezt igennek veszem, este várlak!
Vegita ekkor bepakolt a házba, és elindult egy olyan helyre, ahol kedvére edzhet és pusztíthat is egyaránt. Az egész napot átedzette, szóval igazán éhes volt már estére. Visszaérve egy gyors zuhany, meg némi sebellátás, és már 9 óra is volt. Kopogtat hát.
-Gyere, nyitva van!
Belépve tapasztalta, hogy ott minden undorítóan csajos, de emellett mindent áthatott a friss étel illata, szóval eltekintett ettől.
-Gyere itt terítettem meg neked, ülj le!
Ez is szokatlanul rózsaszín és csicsás volt, de ez van, most ezt kell elfogadni.
-Hozom is az ételt, kérsz előtte valamit inni.
-Nem kösz.
-Jól van, akkor egy pillanat.
Nem tudta nem észrevenni, hogy Bibi nemcsak az ételeknél és a lakás kinézeténél próbált kitenni, hanem saját magát is kicsinosította egy kicsit.
-/ Most legyek észnél, csak kajálok és megyek. Ennyi az egész./
-Itt van, jó étvágyat.
Vegita ekkor neki is látott, ahogy egy csillagharcosnak azt illik. Bibi még sosem látott élőlényt ennyit és így enni.
-Még jó, hogy csináltam bőven. Tessék itt van a következő adag.
Nagyon jól esett Vegitának, a friss étel. Az étkezés végeztével a szokásos morcos arca helyett, egy kis mosoly is megfigyelhető volt az arcán.
-Ez jó volt.
-Próbálkoztam.
-Mostmár mennem kell.
-Maradj még egy kicsit, egész nap szorgoskodtam, te meg itt hagysz rögtön!
-TchBibi vele szemben leült az asztalhoz és kérdezgetni kezdte:
-Milyen napod volt?
-Edzettem.
-Ez érdekes, úgy ahogy szoktál, vagy most valami egészen más volt?
-Most más volt.
-Tudod mit akartam mondani neked?
-Mit?

YOU ARE READING
Dragon Ball - A Büszke Harcos
FanfictionKedves Olvasók! Írtam egy Dragon Ball sztorit A büszke harcos címmel. Ebben a történetben Vegita életét mutatom be olyan módon, hogy az eredeti Dragon Ball Z sztoriján keresztül ismerhetjük meg részletesen nem csak a jelenbeli, de a múltbeli énjét i...