Vadászat (hunterxhunter [Killugon])

4. Nosztalgikus hely

Killua

Az egész utat végig a pihenő kabinban töltöttem. Olyan szánalmas vagyok. Az érzelmeim miatt még rá nézni is nehéz mert jobban dobog a szívem és lángolni kezd a testem. A mai napot vele akarom tölteni. Vissza kell fognom magam hogy újra ott legyek neki mint legjobb barátja. A szívem szakad meg abban a gondolatban hogy csak barátok vagyunk.

-Hé Gon! – Nagy mosollyal az arcomon átkaroltam mint aki nem érez semmit. -Emlékszel még erre a helyre?

-Persze! Itt kerestük régen apám játékát! Meg a pókok! Hihetetlen milyen régen volt.

-Remélem az apartmanra is emlékszel ahol együtt voltunk Leorioékkal.

-Persze hogy emlékszem. Újra kéne tartani szkander versenyeket!

-Megoldható az is. De mit szólnál egy versenyhez? Aki előbb ér az apartmanhoz az fizeti a másik ebédjét.

-Benne vagyok!

-Háromra indulunk. – Gon bolintott egy határozottat. Szemei szinte csillogtak. Le fogom győzni! -3... 2...1!

A házak tetejére mentünk. Ott folyt a verseny. Hatalmas utcákat ugrottunk át és ahhoz képest hogy én használtam az isteni gyorsat Gon alig volt lemaradva tőlem. Csak ámulni tudtam. Hihetetlenül erős lett. Még szebben ragyogott a fénye. Újra elkellett fordítanom a tekintetem. Hamarosan oda is értünk az apartman elé. Természetesen az én győzelmemmel. Gon alig volt lemaradva de nem tudott beérni engem.

-Ne már!!.....

-Hihi.. Jösz nekem egy ebéddel. Persze miután bejelentkeztünk.

-oké oké..

Már előre foglaltam helyet nekünk. Egy szóbát két ággyal. Igazából nem foglaltam. Az a szoba az enyém. Nagyon megtetszett ez a hely így amikor itt volt munkám mindig itt szálltam meg. Csak a francia ágyat kettő egyszemélyesre cseréltem. Kínosan éreztem volna magam a szerelmemmel... Mármint barátommal egy ágyban aki felé érzéseim vannak.
De nem akarok távol lenni tőle. Így is olyan régen nem láttam. Telefonon nagyon sokszor beszéltünk amikor nem dolgoztunk volt egy kis szabad időnk. De az teljesen más. Most hogy újra mellettem van. Mintha a nap újra fel ragyogott volna mellettem.