Szenvedély

32 2 0
                                    

Kitti szemszöge:
A hangulat forró volt, a hajnali lámpák fénye beragyogott mindent. Egy egy ferde lépés, és megcsuklott szó szakította meg az éppen józanodó Tomeszt és Kittit. A főtérre érve, egy pont elért villamosnak hála, a padra kiűlve szívták a cigijüket, hogy az idő elszáljon mint egy-egy kifújt slukk.

-Szóval azt hittem ma összejön Alexel, de csalódtam. -, de még magamban is. Kár volt mindent a véletlenre bíznom, mivel láthattam volna előre hogy Alex csak játszani fog velem... Bár lehet hogy csak sokat ittam.

-Nekem életem legjobb éjszakája volt, bepiáltam és nem kellett a magányra gondolnom, mert én magammal is el vagyok. Neked is így kéne hozzá állnod mivel egy iszonyat szexi csaj vagy és bárkinek kellenél. - vigasztalta Tomesz Kittit.

-Nem vagyok benne biztos, már csak a hülyeségeim miatt is... -, de azért jól esett. - borult a vállára Kitti.

-Nekem is van kretén beütésem, de mégsem sírok mert tudom hogy én vagyok a legjobb pasi a világon. Legalább is magam a elvárásainak. - magyarázta, majd Kitti combjára tette a kezét, mire ő válaszul vissza rakta a padra, és így szólt nevetve:

-Annak nem nehéz megfelelni haver.

-Na azért nem mondhatod hogy nem vagyok egy patika pali.

-Inkább egy tíz per hetes, de azért örülök hogy van önbizalmad. -, már ha nekem már nincs.

-Nézz a szemembe Kitti! -, kérlelte Tomesz, majd így folytatta: -Nekem te vagy a legjobb nő a világon. -, Alex meg bekaphatja. - erre persze Kitti becsukta a szemét, mert annyira jól esett neki hogy csókot várt, de Tomesz elengedte az állát, és nem esett le neki hogy éppen mit hagy ki. -, így Kitti visszahajtott a fejét, és így szólt ásítva:

-Olyan álmos vagyok, majd szólnál ha jön a busz?

Petra szemszöge:
A hangos zene, és a többiek által keltett zaj végre megszűnt. Végre a ritmust Petra és Drex szíve diktálj. Azonnal egymásnak estek, mivel minden percet egy örökké valóságnak éreztek, ameddig nem lehettek egymásé.

-Remélem örökké enyém leszel kicsim. - dörmögte Drex két csók között, miközben Petra az ingét éppen gomolta.

A garázs ahol a buli volt, úgy nézett ki mint egy háborús csatatér, ezért inkább ott hagyták, és felmentek az emeletre Drex szobájába, hogy ott folytassák amit abbamaradt. Alíg bírták ki ameddig a lépcsőn lépkedtek, egyre fentebb és fentebb, hogy ne essenek egymásnak, mivel a halk kocogásból egy visznyag hangosabb dolog sűlt volna ki ami felkeltett volna a szülőket.

-Sose hagyj el másért Drex... Én téged nagyon szeretlek, de tényleg... -, mindennél jobban. - mondta, majd bele vetette magát a csókok rengetegébe, és ahogy becsukták az ajtót, bele borultak az ágyba.

Drex volt felül, és a kockás hasát Petra elé tárta amin a mű körmei végig suhantak, amitől Drex libabőrös lett. A tapiból egy finom lassú, de annál szenvedélyesebb szex keletkezett. -, de a csókok maradtak egészen a végéig, de még utána is.

A szemük kezdett leragadni, Petra lefeküdt Drex elé, és ahogy készültek aludni egymás simogatásától szenderültek el.

Timi és Olivér szemszöge:
Hogy hogy végződött az az este? Olivérrel mi lett? Egy szerencséjük volt hogy nagy hanggal voltak. A mentők és a rendőrök kiérésekor, az éppen eszméletvesztés közelében lévő Olivérnek a egy szorító kötéssel megmentették az életét, Timit pedig két mentős fogta le és a hordágyhoz kötözve elvitték őt a pszichiátriára.

Ameddig Olivér tág pupillával nézte a plafont és halgatta a mellette lévő ágyon fekvő ember életét ővő műszerek pittyegését, addig Timi egy kényszer zubbonyt kapott, mivel nem vettek tőlük vért, ami kimutatta volna a drogfogyasztást.

Persze Olivér már kezdett magához térni, de maga előtt még mindig csak Timit látta. Nem volt flash. -, erről egyáltalán nincs szó, szimplán csak aggódott érte mert eszméletlenül szerelmes belé, és hogy nem kellett volna erőltetnie az LSD. -, mivel Timi hangulata nagyban befolyásolta a dolgokat.

Timi még nem tisztult ki addig sírva üvöltött teli torokból, addig ameddig le nem csillapodott, és le guborodott egy sarokba. Elfolyt a sminkje, és várta hogy nyíljon a gumiszoba ajta. A szemei a szokásos barna szín helyett még mindig csak feketék voltak, de a démoni lényeket már nem látta. Egyedül csak Alex járt a fejében, hogy vajon él e még. Iszonyatos bűntudata volt, és magát marcangolta belülről. Gondolni sem bírt a csójára, a mosolygós tekintetére, vagy bármely érintésére. -, úgy gondolta hogy nem érdemli meg. Pedig legbelül csodálta, mert oda volt érte teljesen.

Lara szemszöge:
Az ágyban fekve a vártnál hosszabb út után Alexet oda engedte maga mellé és csak csókolóztak, és ismerkedtek egymás testével. Lara Ale arcát fogta, miközben cuki puszikkal látta el az ajkait. -, ismét gyerek lehetett egy estére, és ezért Alexnek titkon nagyon hálás volt. Bár ő próbálkozott kicsit tovább lépni egy szintet, mivel fogdosta a Lara szép kerek fenkét, és a kis melleit, de a bugyijába nem kapott betekinttést a kezével.

-Figyu Alex, tudom hogy ez furi, de meg magyarázom... Én még szűz vagyok...

-Ezt eddig miért nem mondtad? - kérdezte Alex meghökkenve.

-Nem akartam hogy gáznak tarts, de... - folytatta volna Lara, de Ale közbe vágott:

-Nem gáz, egyáltalán nem. -, sőt igazából tetszik is. Az igazat megvallva sajnálom hogy most nem lesz semmi, de megvárom míg készen nem állsz. Ez így tiszta.

-Nem hittem hogy ilyen könnyen veszed, most meg is lepődtem.

-Miért, mert azt hitted hogy csak arra megyek? -, végül is meg van a hírem sajnos.

-Hát meg, de most kellemeset csalódtam. - mondta Lara és közelebb bújt Alexhez.

-Vetkőzzünk szerintem, elég meleg van. - mondta csábítóan Alex, majd rögtön hozzá is tette: -Nyugi ez nem trükk, tudom hogy nem hagynád magad úgy sem, én meg nem akarok haza gyalogolni Sámsonba. - nevetett Alex.

-Redben... - egyezett bele Lara, majd ahogy fehérneműre vetkőztek, meg is bánta amit mondott, mert Alex testét látva iszonyat meg jött a kedve a dologhoz, de ő már többet nem próbálkozott.

A heves csókokok és nyúlkálások, át alakúlak puszikká és simogatásokká, ezek pedig azt eredményezték el is aludtak.

Zete szemszöge:
Fannival jól meg voltak, tulajdonképpen az egész hétvégét végig kockúlták, RP-ztek, és LoL-oztak, ennek ellenére Zete sohasem feledkezett meg Laráról. Éjjel amikor senki sem látta, mindig nézegette a képeit, és a chat fejet meg-meg nyitogatta, várva arra hogy visszaírjon. Várta a hangot hogy értesítése érkezzen. -, de valahogy sosem adta fel, és mindig remélte hogy majd alakúl valami, mivel élőben tök jókat dumáltak. Az igazság az hog ez csak plátói volt, mint Larának annó Alex, és lehetséges hogy ennek idő kell hogy kiforjon a dolog.

Ismét úgy zuhant álomba, úgy hogy az estéjét a bekapcsolva maradt telefonja világította be, amin ott volt Lara egyik képe, amin gyönyörűen mosolygott.

Hogyan éld túl a gimit?Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon