Bátyám Legjobb Haverja

28.《 Magasban 》

- Alvás- szólalt meg Sandra és átkísérte a gyerekeket a vendég szobába. Szerencse hogy  anyuék nagy házat vettek. Mindkettőjük álma volt a nagy ház. 5 szobával mivel anyuéknak nagy a családfája és apuéknak is.

- Nancy olvasol mesét?- kérdezte Jenna. Felsóhajtottam és felvettem. Bevittem a szobává ahol már Peter befeküdt az ágyba.

- Mit szeretnétek hallani?- kérdeztem.

- Egy szerelmes mesét- mondta Jenna.

- Nekem jó az is- húzta a vállát Peter és betakarta magát. Jennat én takartam be. 

- Szóval egyszer volt hol nem volt volt egyszer egy királylány és annak egy bátyja. Nagyon sok időt töltöttek együtt míg ne ment el egy kirándulásra, de az előtt a lány legjobb barátnője és ő összejöttek hatalmas szerelme volt, de elmúlt. A leányzó szerelmes lett egy nagyon  jó barátjába, szerették egymást nagyon is ám voltak nehézségek főként mikor a fiú titkolt valamit amit nagyon nem kellet volna. De együtt közösen megoldották és azóta is boldogan élnem míg meg nem haltak. Vége-  meséltem el egy történetet  ami valójába rólunk szól Nathannel.

Mire elmondtam elaludtak, felkeltem és kimentem. Az ajtót kinyitottam és be is csuktam magam mögött. Ahogy megfordultam szembe találtam magam Nathannel. Majdnem felsikoltottam, de ő a kezét a számra tettem értetlenül néztem rá mikor már elengedte. 

- Gyere- fogta meg a kezem és maga után húzott egészen a szobámig. Ott megállt az ágy melett és maga elé nézett.

- Mi a baj vagy most mi van?- kérdeztem. Picit felidegesítetett,  hogy nem szólal meg. - Hahó- lendítettem meg a kezem a szem előtt. 

- Figyelj én nekem el kell mennem és valószinűleg pár napig nem fogunk találkozni- mondta teljesen érzelem  mentes hanggal. 

- Nem értem most ezt- ráztam a fejem. 

- Csak az a lényeg hogy mennem kell- mondta és kiment a szobából. 

Nem mentem utána csak becsuktam az ajtót. Leültem az ágyra és magam elé nézve gondolkoztam. Valami nem stimmel vele mostanába vagyis ebben az egy napban. Valami bajba került volna vagy csak más valaki kell neki? Nem is mondtuk ki hogy együtt vagyunk, nem értem miért stresszelek ennyit. 

R E G G E L

- Hallod nagyon szarul festesz- mondta Liam. 

- 4 órát aludtam összesen egész éjszaka- sóhajtottam közben keresni kezdtem a mai öltözékem. 

- Hová akarsz menni?- kérdezte. 

Kora reggel felébresztettem, hogy el akarok menni valahová. 

- Szerintem egy parkba vagy egy vidámparkba. Tényleg nyílt egy vidámpark nem messze- fordultam felé. 

- Te most komolyan vidámparkba akarsz menni?- kerekedett el a szeme. 

- Igen mivel szingli vagyok megsúgom eddig is az voltam mert nem volt kimondva hogy együtt vagyunk aztán még azt is mondta, hogy itt hagy és ne keressem. Szóval dupla szingli vagyok- dobtam ki két felsőt az ágyra. 

- Oké én melletted állok Nancy, de ha úgy van osztozkodunk egy palin- kacsintott. A szoba megtelt a nevetésünkkel.  Liamat megdobtam egy párnával nevetve. - Hééé!- nevetett fel és visszadobta. Ezzel egy csatát indított. 

__

- Na akkor mit szeretnél csinálni?- kérdezte ahogy beértünk a kapun. Körbe néztünk és megláttam egy vattacukros részt. Liamre aki csak elmosolyodott. Oda mentünk és kikértük a kettőt. Én egy epreset Liam pedig egy áfonyásat kért. 

Az idő csak úgy repült. Sokat nevettünk és közelebb kerültünk egymáshoz már amennyire lehet két barát. 

- Na most az jön- mutatott a nagy kerékre. 

- Nem- mondtam egyszerre. - Liam én nekem tériszonyom van ami azt jelenti félek a magasságtól- mutattam a halálom felé. 

- Majd becsukod a szemed- legyintett. Rá néztem azzal a " most ezt te sem mondtad komolyan" tekintettemmel mire csak elnevette magát. Megfogta  a kezem és húzni kezdett ahhoz a rémálomhoz. 

Megvette a jegyet és fel is ültünk. Megkínlódott a felvétellel mivel hisztiztem. Valahogy nem lettem volna az emberek helyébe akik ott voltak.  

- Leérünk élve ha leérünk élve akkor megverlek csak úgy mondom- néztem full komolyan rá. Felnevetett és lassacskán elindult. 

- Nan ez csak egy kör felmegyünk és le körökbe kb. 3-szor szóval nyugi- nevetett. 

- Aha és mi lesz ha esetleg eltörik valami és kiesünk pont mi leszünk ott fent- mutattam a tetejére. 

- Ilyen nem lesz- nevetett.

- És ha igen- mondtam mire elindult, lassacskán indult be- oh krisztusom- fogtam meg a kezét.

Egyre feljebb mentünk és egyre jobban féltem. Ahogy felértünk a tetejére picit megállt. A szél megcsapta az arcomat. Onnan fentről az egész várost belehetett látni vagyis jó  nagy részét. Az emberek, mintha kis hangyák lennének és a kertes házak pedig kis játék házaknak. De hirtelen elindult lefelé. A szemem tágra nyílt és megszorítottam a kezét Liamnek. Szegény gyereknek már fehér volt a keze.

- Na milyen volt?-kérdezte, sóhajtottam és nevetni kezdtem. 

- Imádtam- kezdtem ugrálni. 

- Gondoltam, hogy tetszeni fog- mosolygott. Oldalra nézett és elállt még a lélegzete is. Értetlenül néztem arra ahová ő is. Egy másik srác is ugyan úgy meredt Liamre mint ő rá. 

- Ugye ő nem az a srác?- kérdeztem. 

- De- nézett rám. 

Sziasztok babák! 

Na mizujs, hogy vagytok?

Hogy sikerült a félév? Remélem mindenkinek nagyon jól.
É

s hogy tetszett a mai rész? Nathannek mi lehet a baja? 

Köszönöm a figyelmet és köszönöm az 50.000 megtekintést. Elképesztőek vagytok!

Ha tetszett ez a rész nyomjátok meg a kis csillagocskát és írjatok komMentet plusz íratkozatok fel rám mivel ha késik a rész akkor  oda fogom kirakni!

SZERETLEK TITEKET!❤❤