Emlékezz Rám |Draco Malfoy|

𝟝.|Korrepetálás

Reggeli közben csak a tegnapi estére gondoltam, mi történhetett az éjszaka. Több opció is eszembe jutott, de egyiknek sem volt logikája.

-Valami baj van Hope?- kérdezte tőlem aggódva Harry. Belenéztem szemeibe, amik az ablakon átjövő napsugaraktól csillogtak.

-Nincs semmi baj Harry, csak elgondolkoztam.- válaszoltam a kérdésére. Nyugtató hangon, próbáltam elfedni az aggódásom a tegnapi éjjel történtek miatt.

-Min jár ennyire az agyad?- tette fel az újabb kérdést Ron. Ideje elmondani nekik az igazat, lehet ők tudnak valamit, bár nincs nagy valószínűsége. Hermionével voltak ugyebár.

-Az éjjel nagyon álmos voltam, fürdés után az ágyamban vártam Hermionét, hogy átjöjjön megbeszéni a Dumbledore irodájában történteket. De uána nem tudom mi is következett, mert minden kiesett. Kivéve egy furcsa álom, de reggel már betakarva keltem fel...- fejeztem be a mondandómat.

-Én pedig mikor visszamentem a szobába, már be volt takarva- felelte halkan Hermione. Erre e kijelentésre a fiúk felhúzott szemöldökökkel néztek egymásra, amolyan " mi a fene " fejjel.

-Nyugi Hope, kiderítjük mi történt.-mondta Luna. Rámosolyogtam.

-Ha már itt járunk.. Mi volt Dumbledorenál?-kérdezett Ron.

-Piton korrepetálni fog, Sötét Varázslatok Kivédéséből.- válaszoltam.

-Miért?- zavarodottan nézett rám Harry.

-Nem tudom..- Igen, hazudtam. Nem akartam bevallani az érzéseim. Mikaelson vagyok, apa arra tanított, hogy ne mutassam magam gyengének.

                          ●

Bájitaltanon párokba voltunk osztva, lány-fiú párokba. Én egy aranyos Hugrabugos fiúval kerültem össze, bevallom egész helyes volt. Chris hívják, Chris White. Könnyű volt vele dolgozni, még órai munkára kaptunk egy-egy ötöst is. Pedig Piton nem a kedvességéről híres.

-Gratulálok Hope! Ügyes páros vagytok Chrissel.- mondta halkabb hangnemben Luna.

-Köszi Luna! Nos, hát nem nehéz vele egyetérteni, bár elég szűkszavú fiú.-válaszoltam neki, hasonló hangszinttel.

-Egyébként kérdézhetek valamit Hope?-

-Persze Luna!- mondtam mosolyogva neki.-

-Hazudtál reggelinél igaz? Valójában anyukád miatt félsz hasznáni.- Merlinre.. Luna mintha a tenyeréből ismerne. Bólintottam némán. Ő csak csöndben átkarolt. Tudta mit érzek, hsizen ő is a varázslatok miatt vesztette el az édesanyját.

-Én itt leszek melletted mindig!-

-Én is melletted leszek barátnőm!-

-Mikor lesz az első órád Pitonnal?-tette fel a kérdést. Basszus Piton, el is felejtettem, és elkezdtem keresgélni az SVK (Sötét Varázslatok Kivédése) könyvem.De közben válaszolni kezdtem neki.

-Ma délután csak gözőm sincs hogy hol.. Illetve..- mondtam volna tovább ha nem ütköztem volna bele valaki vállába. Kell nekem menés közbe könyvet keresni. Ahj.. Nagyon fájni kezdett a fejem.

-Óh ne haragudj! Nem figyeltem, az egyik könyvem kerestem.-kértem bocsánatot, a szemébe nem mertem felnézni, hogy ki is lehet az a valaki. Miért nem mertem? Láttam a talárját, zöld.. Mardekáros.

-Figyelj inkább a szemed elé! Szólok már Piton professzornak legyen olyan már hű, hogy megtanítja ezt a kis férget arra is, hogy nyissa ki a szemét.- mondta haverjainak..Malfoy.. Hogy lehetek ilyen szerencsétlen. Pont neki kellett menjek. Ugyan már mit félek ettől a kis apuci fiától? Bátorságot vettem és felemeltem a fejem.

-Kettőnk közül te vagy a féreg Malfoy.-mondtam egyenesen a szemébe, és elhaladtunk a bandája mellett Lunával. Erre a kijelentésemre mindenki, ismétlem mindneki rám nézett. Kihúztam magam és folytattuk a Hollóháti klubhelyiséghez vezető utunkat.

                          ●

Miután vége lett a tanítási időnek, siettem a Mardekár klubhelyiségéhez vezető folyosóra. A folyosó vége felé találtam egy kis padot, leültem és elkezdtem olvasgatni az SVK könyvet, hogy elüssem az időmet. Arra lettem figyelmes, hogy kikapja valaki a kezemből a könyvet... Nos igen ha én elkezdek olvasni nagyon belemerülök és kb. senki se tud kiszakítani belőle. Felnéztem és nagyot sóhajtottam.

-Mit akarsz már megint Malfoy?

-Kérdeztem tőled az előbb valamit!
Mi a francot csinálsz itt? Semmi keresni valód nincs erre, ez a Mardekárosok helye. Nem tudom, hogy sikerült e feldolgoznod ezt az információt 5 év alatt.- miközben próbált kiosztani engem, gúnyosan nézett rám és folyamatosan méregetett. Fel-le járt rajtam a tekintete... Remek. Célpont lettem. Épp vágtam volna vissza neki, mikor egy harmadik ember lépett közbe.

-Mikaelson kisasszony, jöjjön utánam.
Mr. Malfoy adja vissza a kisasszony könyvét! - szegezte nekem, viszont a második mondatát már Malfoynak mondta Piton, majd elindult előre. Malfoy sóhajtott egyet és a kezembe nyomta a könyvemet. Öhm, ennél a pillanatban összeért a kezünk. Ő is és én is a kezünkre néztünk, de egyikünk sem mozdította el. Furcsa érzésem volt. Kb. pár másodpercig lehettünk így. Majd gyors elkaptam a kezem és elindultam Piton után.
                           ●

-Elemezzük ki, miért fél a SVK-tól?- tette fel a kérdést.

-Anyám halála miatt.- feleltem halkan.

-Magát hibázatja igaz?- tett fel egy újabb kérdést. Bólintottam.

-Anyja vérfarkas volt, vagy tévednék?- még egy újabb kérdés.. Merlinre, most komolyan kérdezz-felelek lesz..

-Igen.

-Apja szintén, de maga csak a vámpírságot "örökölte"...Mivel Mystic Falls nem a nyugodtságáról híres város. Sőt inkább a vámpírok gyülekezési központjának mondanám.. Így magának engedélyezett a varázslás igaz?-

-Így igaz Piton professzor.- Sóhajtottam fel.

-Tegnap este nem érezte magát máshogy kisasszony?- gyanakvóan nézett rám, gőzöm sincs mire gondol.

-Nem tanárúr. Minden rendben volt. Miért?- hazudtam.

-Figyelem elterelés. Ne ragadjon le a mellékes dolgoknál. -válaszolt zavarodottan.

-Adok magának egy új könyvet, erre az órára ezt a könyvet hozza. Remélem megnyugatja ez a könyv majd- Utolsó mondatát majdnem suttogva mondta. Így nagy érdeklődéssel nyitottam ki a könyvet...

"Hayley Marshall tulajdona"
Anya?!

Sziasztok!
Remélem mindenkinek tetszett ez a rész is!
Köszönöm, hogy elolvastad!
További szép napot kívánok nektek!☺