Meglazítom a nyakkendőmet mert folytogat a be nem tartott ígéret.
Nem elég a hely, vagy csak én vagyok túl sok? Te megmondtad, hogyan kéne tenni, hogyan is kéne szeretni. Bűnösök közt is a legszentségtelenebb vagyok, bizalmat reményt elvenni? Ki tesz ilyet? Minden általam megsebzett szív vére rád talál és benne fuldokolsz.
Ma a kirakat nem az én arcomat tükrözte, inkább valami eszementét akinek ha szerelmet kínálnak odébb áll mint egy vándorcirkusz. Azért vagyok itt, hogy elmondjam igazad volt. Talán én is megérdemlem ezt az érzést, ami bábként mozgat minden érző lényt. Leszek babú az élet színdarabjában csak kérlek legyél te a nézőm. Minden év amit nők lelkének játszadozásával töltöttem csak lejjebb vitt a sírba amit a boldogságomnak ástam. De te a halom fölött álltál, te voltál az el nem hangzott szó, a betokosodott gondolat, a poros remény. Köszönöm. Halkan mondom ezt a szót, mert nem érzem elégnek.
Elküldted hozzám azt aki bűneimet ólom helyett tollakkal méri. Barna a szeme, mint az öreg fának a kertünkben és a mosolyától elszégyellem magam, hisz meg sem érdemlem.
Halkan szólnak a harangok, suttogják a saját történetüket. Az enyémet a szélbe üvöltöm, tán az sem elég hangos.
Letérdelek hozzád. Hűvös a sírkő mint az életem az elmúlt harminc évben. Az idő nem gyógyít, csak rákénszerít az átértékelésre. De más lesz.
Anya! Jó leszek....
Köszönöm, hogy végig olvastad! Megtisztelne ha elmondanád véleményed <3
YOU ARE READING
Láss bele
Short StoryÜdv! Ebben a könyvben különálló történetek olvashatsz, bele láthatsz különböző emberek szívébe, életébe. Élj át mindent és lásd más szemmel a világot.