Szerelem, igazság, tévhit és hazugságok ( Yugi X Yami )

1. rész Ez csak egy rossz vicc!

Yugi szemszöge:

Yugi Muto vagyok 16 éves. A nagyapával és szüleimel élek. Még mindig szeretek párbajozni de mostanság elég nyugis az élet. Yami vissza került a saját világába. Jeoy, Frisztán, Anzu és én barátok vagyunk. Mostanság Anzu elég keveset beszélt velem nem tudom mi baja van. És mindig itt élek a játék üzlet felet.

- Yugi -kiabál anyám-
- Megyek!

Fel mentem! Ott van nagyapa, a szüleim és bőröndök!?!

- Utazunk vala hova? -kérdezem-
- Te és nagyapa itt maradtok! -adja a választ anya-
- De anya? -nem tudtam folytatni mert közbe vágott anya-
- Yugi el kell mondjak valamit!
- De mit?
- Nem vagyunk a vér szerinti szüleid!
- Mi? De hisz ti neveltek fel!
- Igen és tudjuk! Mi neveltünk fel de nem vagyok a vér szerinti anyád!
- Tessék? -kezdtem furcsálni a helyzet-
- Yugi én el magyarázom! -mondja nagyapa-
- Kíváncsi vagyok!
- Az egész 16 ével ezelőtt kezdődött az ókori Egyiptomban! Született egy iker pár! Te és a testvéred!
- Van egy testvérem?
- Várj halgas végig!
- Persze mond nyugodtan!
- Az Édesanyád nem akárki!
- Kicsoda?
- A párbaj szörnyek királynője volt!
- Volt? Ez csak egy vicc!
- Meg halt! És nem vicc!
- Tessék! Apám kicsoda valójában? Talán a lokneszi szörny?
- Nem ő ember volt!
- Volt! Volt! Volt! Nem hiszem el!
- Ez az igazság!
- Aha! Akkor én vagyok Seto Kaiba barátnője!
- Yugi én komolyan beszélek!
- Én is! És mi történt még?
- 16 ével ezelőtt meg támadták a palotát Kiyu!
- Ki?
- Kiyu édesanyád öcse!
- Kitalálom ő is egy párbaj szörny mi?
- Igen! Egy sárkány mint az édesanyád! Nyugodjon békében!
- Mi lett vele?
- Kiyu megölte a saját anyját, apját, bátyját és a nővéreit!
- Mi? De hogy? Nővéreit?
- Édesanyádnak volt egy nővére!
- De hogy ölte meg őket ha édesanyám egy sárkány és csak apám volt ember akor minden család tagom sárkány volt csak apa nem.!
- Igen azok! Meg mérgezte őket, hogy le gyengüljenek!
- De mi vezette?
- A bosszú!
- Me?
- Nem ő kapta trónt hanem Édesanyád!
- Nekem ehhez mi közöm van?
- Mint, hogy te élsz és ezt Kiyu jól tudja! És meg akar ölni téged! Mert te vagy a nővére gyereke!
- Haha ez jó vicc nagyapa!
- Nem vicc Yugi! -fel áll és el sétál de pár perccel később jön vissza egy régi fa dobozal-
- Ez mi? -kérdezem-
- Bizonyíték, hogy igazat mondok! -ki nyisa a dobozt és ki vesz egy szín arany gyémánt berakású dobozt-

Azt is kinyisa és egy fülbevalót, két csukló karpántot, és egy boka karkötőt is. Szín arany a négy ékszer és érdekes minták vannak rajtuk. Le rakja az asztalra őket! Ki vesz egy pakli kártyát és egy jó vastag könyvet is! El helyezi az asztalra.

- Ez mind a tiéd Yugi ha kell ha nem! -mondja nagyapa-
- Mi? -kezdtem csudálkozni-
- A paklit, könyvet és a fülbevalót édesanyad hagyta rád!
- Mi! Ezek milyen lapok?
- Olyan lapok amelyeket nem ismer ez a világ ezeknek a párbaj szörnyeknek nincsen párjuk vagy hasonlók! A könyvben megtalálod leírásukat a lapoknak!
- Ezek milyen fájta szörnyek?
- Legendások édesanyád műve ezek!
- Értem! Hogy kell vagyis honnan vannak a másik három ékszer?
- Én kerestem őket amikor elmentem Egyiptomban arhelogus ként! Ezek az ékszereknek van nevük a Legendás fegyverek vagy Sárkány fegyverek!
- Aha! Értem én!
- De még vannak ilyen ékszerek a könyv mutat képet róluk! -oda nyúlok a könyvhöz és el veszem azt de nem tudom kinyitni-
- Nem nyilik ki!
- Néz a jobb kezedre pontosaban a középső ujjadra! -oda nézek egy szín arany gyűrű közepén egy fényes kő-
- Azt hiszem beteg vagyok!
- Tarsd ide karod! -az ékszerek lebegni kezdtek és a jobb bokám, két csuklóm és a jobb fülem mellé lebeget és el helyezkedtek az említett test részeken és el tűntek mintha ott sem lennének a gyűrű is el tűnt de a fülbevaló nem. Ott virított a jobb fülemen-
- Azta!
- Most hiszel már nekem? -kérdi nagyapa-
- Nem tudom! Pontosan!
- Yugi még valami nem vagyok a nagyapád de hívj nyugodtan tovább így!
- Me?
- Mert én édesapád egyik tábornoka vagyok!
- Ohhh értem én!
- Yugi!
- Igen anya! Oh bocsánat de csak meg szoktam, hogy így hívlak!
- Hívj nyugodtan nem zavar és a férjemet is apának! Szeretjük ha így hívsz minket!
- Ez így igaz kicsi Yugi.
- Rendben!
- Én is szeretnék mondani valamit!
- Nyugodtan!
- Tudod hogy 18 éve házasok vagyunk! És szeretünk volna egy gyereket! De! Ez mindegy nem fontos 2 ével később el utaztunk Egyiptomba! Éppen az egyik piramist fedeztük fel amikor le maradtunk csoportól és az egyik fal reszen ajtó formájú alak világítani kezdett és át lépet nagyapa! Bocsánat, hogy így hívtam!
- Semmi baj!
- Azt akartam mondani, hogy mikor át lépet a falon amelyik világított! Érdekes ruhákat viselt és te Yugi bevoltál pojázva selyembe. Azt mondtuk, hogy rokonok vagyunk és te Yugi a gyerekünk vagy.!
- Akkor nem vagyok Muto!?!
- De az vagy! Mi vettük fel a te vezeték neved! Ahányszor le írtuk a saját vezeték nevünket mindig Muto-ra változott át. Így mi vettük fel!
- Oké! Van egy kérdésem ez a Kiyu vagy ki? Hol van?
- A alvilág alján van meg láncolva!
- Ohhh akkor nincsen baj!
- A láncok fel fognak szakadni és ha Kiyu ki szabadul itt mindenk vége lesz. És te kell meg álisd!
- Aha! Értem én! Amúgy hova akartok utazni!
- Ja mi? Csak föld körül egyet! Ha baj van hivj nyugodtan Yugi!
- Nagyapa! Ha hivhatom így?
- Persze! Mi a baj?
- Nincsen baj csak szólni szeretünk volna, hogy vissza változtatuk a vezeték nevünket!
- Oh! Értem! Jó utazást kívánunk!
- Köszönjük és ugyeljetek magatokra!
- Meg lesz! -ki léptek az ajtón a bőröndökel együtt-

- Én fel megyek a szobámba! Ha nem baj?
- Nem menj csak át kell gondolj sok mindent!
- Köszönöm!😊😊😊

Fel mentem a szobámba és fel feküdtem az ágyra! Na lássuk mit tudunk! Akik fel neveltek nem szüleim az igazi szüleim meg haltak egy Kiyu nevezetű alak miatt. Bosszút kell állnom Kiyun nem maradhat büntetlenül. Fogat fogétt, szemt szemétt. Ha arra gondolok hogy nincsenek szüleim árva vagyok de vannak barátaim. Bárcsak meg ismertem volna a testvérem. Hirtelen sírni kezdtem! Hirtelen Yamira gondoltam! Úgy hiányzik nem úgy mint barát hanem több! Szeretem őt de ő engem nem. De ő nem fog vissza jönni miattam. Neki az emlékei fontosak voltak és segítettem neki és el engedtem őt. Akit szeretünk el engedjük, hogy neki jó legyen! Ha ő így boldog én is boldog vagyok! Jobban kezdetem sírni és álomba sírtam magam! Reggel korán keltem kicsit furcsán éreztem magam. Fel öltöztem és a tükörbe néztem és meg láttam magam de nem hittem a szememnek...