Furcsa amikor két elcseszett lélek találkozik.Ahogy szépen lassan kibontakoznak a másik előtt.Rájönnek,hogy nincsenek egyedül a világban és ők is megérdemlik a szeretet.Bár a múltat nem tudják maguk mögött hagyni.Talán nem is akarják.A múlt mindig emlékeztetni fogja őket milyen is amikor elveszettnek érzed magad és senki nincs melletted.A szokásokat is nehéz levetkőzni...A bezárkózást az eltaszítást a másikkal szemben...
És akkor itt volt a jelen.Ami semmivel sem kecsegtetett szebb kilátásokkal.Draco összetörni látszott a feladat súlya alatt.Laila meg még mindig saját démonjaival küzdött.Egymás karjaiban aludtak,hol egyikük riadt fel rémálmából hol a másikuk.(Megakarom menteni ezt a fiút.Nem lehet,hogy valakinek ne legyen választása.Nem ezt érdemli....Apám kegyetlenül bánik vele pedig még csak egy gyerek.Egy összetört lélek akinek nem jutott szeretet.Csak az enyém ami nem ér sokat.Jobbat érdemelne,nem egy roncs szeretetét)(Nem hagyhatom,hogy belefolyjon ebbe az egészbe.Mit érezhetett ha inkább idejött és elárulta igazi énjét...Szükségem van rá,de nem lehetek önző.Neki még nem késő...De basszameg szeretem.Szeretem minden porcikáját.Valamit ki kell találjak..)
De nem tudtak elszakadni egymástól volt,hogy nem is beszéltek,de elég volt egy érintés egy pillantás,hogy a másik egy kicsit megnyugodjon.
Pár nappal az új tanév kezdete előtt Draconak el kellett mennie,és nem engedte,hogy Laila vele tartson.Mikor visszatért nem volt teljesen önmaga.Megragadta Lailát és a szobájába vitte.
És megcsókolta a lányt,úgy mintha több alkalma nem lenne.Lehúzta a felsőjét és gatyáját majd Laila ruháját és neki döntötte a falnak.Csókolni kezdte ahol érte.Majd Laila beleugrott az ölébe és Draco az ágyhoz cipelte és ledobta.A talpától kezdve haladt végig a lány csiklójáig majd kényeztetni kezdte.Laila nyögdécselt a gyönyörtől majd megragadta a fiú vállát felhúzta és gyöngéden maga alá gyűrte.
Mélyen a szemébe nézett ahogy behelyezte nem szervét majd mozogni kezdett rajta.Draco a derekát fogta közben és végig Lailát nézte.Felült közben és megcsókolta a lányt majd ő kerekedett felülre és gyors tempóban magáévá tette újra a lányt.Együtt élveztek el.Draco a lány melleire tette fejét.(Mit csináltam.Ezt nem kellett volna.De muszáj volt....Mi van ha nem lett volna több lehetőségem.Egy önző fasz vagyok....Ha a nagyúr megtudja mit érzek a lánya iránt őt is bánthatja...)(Nem kellett volna bele mennem...Csak még nagyobb bajt hozok rá...Így is veszélyben forog az élete..Ha apám megtudja lehet bántani fogja...De kell nekem ez a fiú!!Nem Laila nem kell!!Szedd össze magad!)
Másnap külön érkeztek a pályaudvarra,hogy ne kezdjenek pletykálni.A legtöbb társuk viszont nem mert a mardekárosok közelébe menni.Mivel Harry nem egy mardekáros szüleit nevezte meg mint halálfaló,vagy kapták el a minisztériumi csata alatt.Így a feszültség még nagyobb lett.
Laila odament barátaihoz.Theo csendben volt mivel apját Harry megnevezte.
-Gyertek szálljunk fel.-szólalt meg Daphne.Nem sok szó esett közöttük.
-Mi volt veled a nyáron? Megint eltűntél.-kérdezte Blaise.
-Elutaztam,egyedül akartam lenni.-hazudta Laila.-Mindjárt jövök!-szólalt meg ugyanis Ront és Hermionét látta elsétálni a kupéjuk előtt.Azt akarta,hogy észrevegyék őt,ezért megelőzte őket mintha a mosdóba indulna.El is érte célját mivel Ron betámadta.
-Csodálkozom,hogy Dumbledore enged az iskolába járni azok után,hogy világos átálltál.Remélem elégedett vagy,hogy azok között találtad meg a helyed akik megölték Siriust!
Lailának ennyi elég volt.Pálcát rántott,és megátkozta Ront.A fiúnak reagálni sem maradt ideje...
-Laila elég volt!-szólalt meg Hermione.-Menj innen!!
-Mi folyik itt?-döcögött oda egy kopasz telt bíbortaláros ember.-Na hát!Hisz ez egy tökéletes rontás.Hogy hívnak lányom?
-Laila Diggory vagyok!
-Ismerem apádat,de mostanában nem hallok felőle.Ami érthető is.Nos szeretettel várlak a fülkémben egy ebéd erejére ha megtisztelnél és átnyújtott egy meghívót.Laila visszament fülkéjébe.És meglepetésére Blaise kezében is ott volt egy meghívó.Mint kiderült egy Horatius Lumpshluck professzor maga köré gyűjtött pár embert.Aztán Laila rájött mi alapján.Az "érdekes" vagy épp híres szülők gyermekeit rendelte a fülkéjébe.
Elég feszült volt a hangulat mivel nyílván Harry is köztük volt ahogy Ginny is és Neville.Bár a lány egy halvány mosolyt eresztett meg felé.Egy végzős griffendéles fiún kívül senki sem beszélt magától így inkább csak a professzor kérdéseire válaszoltak.Bár a végére egyértelmű lett,hogy leginkább csak Harryre és a minisztériumban történtekre kiváncsi.Azonban mivel egyikük sem beszélt róla hamar eleresztette őket.
-Még egy ilyen és inkább kiugrom a vonatból.-mondta Laila.
Látta Dracot Crack és Monstró társaságában.
-Hé Blaise gyere csak egy kicsit ide-szólította meg a fiút.Blaise benyitott a fülkéjükbe és leült hozzájuk, és Laila inkább tovább ment.Elmesélte két barátjának mi volt a találkozás miértje.Blaise is visszatért és látszott rajta a feszültség.
-Mit akart Malfoy?-kérdezte.
-Semmit ami fontos.-válaszolta a fiú bár közben nem nézett Laila szemébe.Laila belenézett gondolataiban és önmagát látta.Vajon mire kérhette meg a fiút vele kapcsolatban.
YOU ARE READING
Laila Diggory/Laila Denem(Voldemort eltitkolt lánya)
FanfictionLaila Diggory "szerető" családban nőtt fel ám miután megkezdi tanulmányait a Roxfortban sok mindenre fény derül.Kísérd végig ahogy keresi útját a szerelmet az igaz barátait és igazi apja szeretetét.Az írásban trágár szavak és 18+-os jelenetek is les...