Rossz srác a szomszédból

31

Matt

Mit szólnátok, ha kimennénk a tóra mind a négyen? Hozd Riley-t, én meg szólok Cal-nek. Pusza ❤️

Na ennyi, kellett nekem rá gondolni, már kapom is tőle az SMS-t.
- Elmegyünk kocsikázni anyu, majd jövünk. - öleltem meg, miközben már felöltözve szaladtunk le a lépcsőn. Húztam ki Riley-t a kocsim felé, majd kinyitottam a garázsajtót. Hogy mennyire hiányzott már nekem a Suprám. Jó volt ismét az illatát beszippantani.
- Na gyere, szállj be, elmegyünk még előbb valamit venni. - invitáltam barátnőmet, aki szinte azon nyomban be is vágódott mellém. A közeli kis boltba mentünk el, vettünk egy karton energiaitalt, hiszen később is kelleni fog még, illetve néhány zacskó chipset is. Este 8 körül lehetett az idő, mire a szokásos helyemhez értünk. Caleb és Matt már ott vártak minket leparkolt autókkal, amiknek tetején ültek. Ahogy kiszálltunk mindkettőküknek felcsillant a szeme, de különösen Cal-nek.

- Sziasztok. - csuktam be a kocsiajtót. Riley már ekkor futólépésben ment a barátja felé, aki egy csókkal üdvözölte. Látszódott rajtuk, hogy milyen boldogok együtt.
- Jó látni így őket. - suttogtam Matt-nek, aki nagy mosollyal nézett rám. - Mi bajod van? - kérdeztem szarkasztikusan, miközben a vállába ütöttem.
- Semmi semmi, izé, tényleg szépek együtt. - zavartan válaszolt.
- Srácok van nekünk is fülünk. - szólt közbe Caleb, aki addigra már elnevette magát. Én csak odavetettem neki egy "jó, bocsi" pillantást, majd hagytam őket beszélgetni.

- Őszintén, mind a hármunkat meg akartad hívni, vagy csak engem? Mert nem igazán akarsz velük beszélni ahogy látom. - szúrtam oda neki.
Felém fordult és rezzenéstelen arcot vágott. Nem tudtam kiolvasni semmit se belőle.
- Azt akartam, hogy mindenki itt legyen és nem csak te. Hiszen mind haverok vagyunk, nem igaz? - vágott vissza. Nem is tudom hogy gondoltam ilyet. És egyáltalán miért gondolok ilyenre? Hiszen ott van az ország másik felében egy srác akiért oda meg vissza vagyok, erre úgy érzem, hogy Matt közeledik felém. Én tuti meghibbantam.
- De, igaz. - böktem ki végül mielőtt még túl sokáig gondolkoztam volna. - Hé Cal, kértek inni? - szakítottam félbe a Matt-el való beszélgetésemet. Mindannyian igenlően bólogattak, majd a kocsiból előhalásztam 4 energiaitalt, amit nemrég vettünk Riley-val közösen. Végül mindenki együtt beszélgetett és jókat nevettünk. Caleb Riley-t átkarolva ült a Porsche tetején, míg mi Matt-el a saját kocsinkon pihentünk. Sokszor összeakadt a tekintetünk, amit hol ő hol én szakítottuk meg. Valószínűleg eléggé észrevehető volt, hiszen a hazafelé úton a barátnőm meg is jegyezte ezt nekem.
- Kicsit feltűnően néztétek egymást. - szólt hozzám útközben.
- Mármint mire gondolsz? - kérdeztem zavarodottat tettetve.
- Matt és te.
- Ugyan. Csak régen találkoztunk és egy jót beszélgettünk. Nincs ebbe semmi. És amúgy is ott van Noah, miért próbálkoznék én másnál?
- Jó bocsi Zoe. Nem úgy értettem. Csak egyszerűen feltűnő volt. - vált hangja egyre inkább félénkké.
- Semmi baj és ne haragudj amiért így kiakadtam. Csak fura lesz Noah nélkül suliba járni, meg az hogy nincs egy jóképű szomszédom. - mosolyogtam el ezen a mondatomon.

Pár perc múlva már otthon voltunk, beálltam a garázsba, majd felmentünk a szobámba. Egy csajos estét tartottunk és tovább boncolgattam a Chicagoi élményeimet. Sokáig fent maradtunk, nem igazán akartunk aludni, hiába kezdődött másnap a suli. Fura lesz visszamenni egyedül, úgy hogy nem ütközök lépten nyomon a szomszédomba.