~Harry szemszöge~
A péntek vészesen gyorsan közeledett. A mardekárost egész héten kerűltem. Bőven elég lesz ez a pàr nap a tàrsaságában.
-Mióta beszélgetsz Malfoy-al? Kérdeztem Hermionet miközben az udvaron ücsörögtünk
-Csak pár hete... Egyik este tovább maradtam a könyvtárban. A szívrohamot hozta rám. És hát Nem volt valami jó paszban ezért megsajnáltam.
- Túl jó szíved van Mio..
- Harry....szükségetek van egymásra...úgy ahogy Nekem Ron-ra ...
-De ez más...
-Mièrt lenne más? Ugyan már... ne foglalkozz mások véleményével.. Ron is elfogadja majd csak idő kell neki..mosolygott rám.
Mikor indúltok? Váltott témàt
- Ebéd után . Húztam el a számat -jobb lett volna ha te jönnél velem . Tettem hozzá
- Ugyan Harry... meg fogod mèg köszönni. Kacsintott
- Ha te mondod..****
-Milyen pontos ma valaki. Vigyorgott a szőke gúnyosan mikor odaértem a megbeszélt időpontra
-Megtennèd hogy nem szólsz hozzám? Mondtam rá sem nézve
- Csak nem ballábbal keltél fel Potter?
- te meg csak nem tudsz Csöndben maradni Malfoy! - Mordúltam rà Kicsit erőssebben a kelletnél
- Attól tartok hosszú napoknak nézünk elébe. Mért végig majd megigazította az öltönyét
- Ja Miattad... fúrtam bele tekintetem az övébe . Majd óvatosan elővettem a pálcàmat
- Azt meg se próbáld! - Capitulatus! Kiáltotta.
Nem is értem mit gondltam. Mire kitaláltam hogy milyen àtkot akarok rászórni a pálcám már a földön volt.
- Lassú vagy..jelentette ki önelégűlt mosollyal a képén.- Már megint maguktól zeng az egész folyosó! Üdvözölt minket Lumpsluck mikor végre megérkezett.
-jó Napot tanàrúr! Köszöntem mit sem törődve az előbbi megjegyzésével.
- Remélem elegáns öltözèket is hoztak magukkal..
- Dísztalárt? Kérdeztem
- Igen azt.. A Durmstarngosok a hétvégén tartják a téli bált . Idén náluk kerűl megrendezèsre. - Tudjátok kit visztek magatokkal? Nèzett ránk.
- Aha ... Magamat... válaszolt helyettem a mardekàros
- Úgyértem... Mr. Malfoy...
-Tuddja hogyan érti! Vágtam a szavába ...
- Akkor rendben van.. ó és még valami... Vonattal megyünk. Tehát megtennék hogy visszafogják magukat abban a pár órában?
-Most miért nekem mondja ? Tárta szét Draco a karját.
- Mindkettőjüknek mondom!******
A vonat út nem akarom mondani hogyan telt
-Minek bújod még mindíg azt a könyvet? Kérdezte a szőke mikor Lumpsluck átűlt egy másik fülkébe beszélgeti a régi ismerőseivel.
- Azért hogy legyen mit kérdezned! Vágtam vissza föl sem nézve a lapokból.
- Mutasd! Kapta ki hirtelen a kezemből .
-Hé! Nyúltam utána de feltartotta a kezét hogy esélyem se legyen elérni .
- A Béke-Elixírje... olvasta föl hangosan a bájital nevét.
-Add már ide! Ugráltam a könyvért. Kívűlről tényleg úgy nézhettünk ki mint két civakodó kisgyerek.
A következő pillanatba elvesztettem az egyensúlyom és ráestem a mardekàrosra aki az ülésre zuhant.
Csupán pár perc leforgása alatt olyan közel kerűltünk egymáshoz hogy még a lehelletèt is éreztem
Zavaromban nyeltem egyet majd megpróbáltam feltápászkodni, ha a fiú engedte volna.
- Mondtam hogy elmehetsz potter? Fúrta bele tekintetét az enyémbe amitől mèg vörösebb lett az arcom.
Éreztem hogy vissza vett a szorításból. De még mindíg egymáson fekszünk pedig màr rég fölálhattam volna.
Kézével óvatosan végig simította az arcomat ..
-Tehàt? Kivel is mész a bálba? Suttogta a fülembe
- Se senkivel... mondtam allig hallhatóan..________________________________
❤️Sziasztooook❤️
itt is van a kövi részigen tudom gonosz voltam hogy pont itt hagytam abba hozom nemsokára a folytatást.
De Addig is halgassátok meg ezt a Yungblud számot➡️God Save me,But don-t down me outHa tetszett Vote vagy Comment
❤️❤️❤️
_____________________________
YOU ARE READING
Miattad Megváltozok
Fanfiction"Ahhoz hogy felvállaljuk az érzéseinket tudnunk kell ,hogy kik vagyunk valójában"