Laila Diggory/Laila Denem(Voldemort eltitkolt lánya)

Az igazság

Draco remegett ahogy Laila is.Tudta,hogy ami ezután fog következni azt senkinek sem kívánja.
-Ez volt a feladatod?Megölni Dumbledoret?
-Ez lett volna a feladata.-csendült egy fagyos a hang a háta mögött.

Apja lépett be a szobába.
-De már azzal teljesített,hogy társait bejutatta az iskolába.Megérdemli a jutalmát.Holnapra már elintézem,hogy apja is itt lehessen.
-Miért mással végezteted a piszkos munkát?Miért nem te magad végeztél vele?-kérdezte apját.

Aki válaszul ráfogta pálcáját,majd leeresztette.
-Olyan vagy mint én lányom.Nincs benned félsz.Egy valamit viszont jól véss az eszedbe.Sose kérdőjelezd meg a tetteimet!

Közben megérkezett a többi halálfaló köztük Piton is.
-Perselus a nap hőse.-köszöntötte apja.Remélem elégedett vagy,hogy te végezted el eme nemes feladatot.Piton bólintott.-Mostantól minden megváltozik.Már csak Harry Potter áll az utamban és erről nem annyira ti mint ahogy én tehetek.Túl sokszor csúszott ki a markomból.A fiú még most is a védett helyen van,de amint nagykorú lesz nem térhet oda vissza.Tudjátok meg mikor lesz a mentő akció.

-Lányom egy szóra.-intett neki Voldemort.
Átkísérte egy másik szobába.

-Nos mielőtt elmegyek tartozom neked egy történettel.Anyád fiatal volt és törtető.Amikor utunk keresztezte egymást nem tagadom elfogtam,de aranyvére miatt nem bántottam.De agyafúrtabb volt mint azt gondoltam és kibeszélte magát.Megkérdőjelezte a hatalmam és azt mondta addig nem lehet teljes az életem amíg nem tudok szeretni.Dumbledore is mindig ezt hajtogatta és ott akkor rákellett volna jönnöm,hogy az ő embere.Azt mondta,hogy talán egy saját gyermeket tudnék szeretni és így kiteljesedne a hatalmam.Azután az éjszaka után viszont megpróbált megölni,sikertelenült és elmenekült.Valószínüleg Dumbledorhoz,mert nem találtam meg azután.És most itt vagy.Nem tagadom először kételkedtem a hűségedben.De érzem a haragodat.Még hasznomra lehetsz.

Szóval ez vagyok én.Egy kísérlet..-gondolta magában Laila.Apja felállt és otthagyta.Apja nem szerette ez világos.Hasznot látott belőle semmi mást.Nem sikerült anyja kísérlete.Aztán Dumbledorra gondolt.Soha semmit nem mesélt neki és már nem is tud.Megszorította nyakláncát amit a pólója alatt hordott.

-Laila?-lépett be Draco.Jól vagy?
Megfordult és a fiúra nézett majd elsírta magát.Érezte ahogy a fiú odalép hozzá és szorosan átöleli.
-Most már minden más lesz.Sajnálom.Nem tudtalak megmenteni...-zárta kezei közé az arcát.

Laila erre megcsókolt és a fiú nem hátrált el.Viszonozta és Laila érezte az ő könnyeit is.
-Mit tettem Draco? Az egész életemet eldobtam azzal,hogy idejöttem.Apám nem szeret.És félek.Félek mit fog tenni velem,veled és a barátainkkal.Meg kell akadályoznunk.-suttogta.
-Apád elmegy nemsokára.Most azzal segítünk a legtöbbet ha meghúzzuk magunkat és figyelünk,hallunk.-válaszolta a fiú.
-És mi lesz apáddal?Draco arca elsötétült egy pillanatra.
-Azt majd én megoldom ahogy anyámat is.

-A nagy úr hivat benneteket is!-lépett be Piton.
-Nos én most elmegyek...El kell intézzek pár dolgot ahhoz,hogy a hatalmunk még nagyobb legyen mint bármikor.A minisztériumnak el kell buknia mihamarabb.Mindenki menjen a dolgára.A varázslók egy része hoppanált és a Malfoy kúria újra csendes lett.

Piton a maradók között volt.
-Van valami infód a többiekről?-kérdezte Liala?
-Ne ártsd bele magad ezekbe az ügyekbe!!!Apád nem tudhatja,hogy másról is beszélünk mint az iskola!Húzzátok meg magatokat Dracoval!
-Ismerted anyámat?Piton nem válaszolt...Aztán lassan bólintott.
-Miért nem mondtad el?
-Nem az én dolgom volt.Néha jobb nem tudni az igazságot.De azt kérem ne ítélkezz anyád felett amíg nem ismered az egész történetet!
-És mégis ki fogja nekem elmondani?
-Én,de nem most!Majd ha eljön az ideje.De most nekem is mennem kell.
-Mi lesz az iskolával?
-A sötét nagy úr nyitva hagyja,de továbbiakról még nem tudunk...És ne hagyjátok el a házat,amíg nem mondjuk!

De ami következett arra nem volt készen.Mikor apja visszatért és maga köré csődítette halálfalóit hozott magával egy nőt.Megkötöztette Féregfarkkal aki amióta megjelent kerülte a lányt.Mindenki szemében rettegés látott mivel Nagini a nappaliban felállított hosszú asztal között siklott.Senki nem mert a fogolyra nézni akik a fejük felett lebegett felpeckelt szájjal.

Pitonra és egy másik halálfalóra vártak akik végül az utolsó pillanatban de megérkeztek.Mivel Draco apja visszatért közéjük a fiúval csak ritkán tudtak egymásra időt szakítani.Laila apja balján míg Piton a jobbján foglalt helyet.
-Nos információkat akarok.Mikor készülnek kimenteni a Potter fiút?
-A születésnapja előtti héten a kémeink ezt az információt hallották.Több auror is csatlakozik az akcióhoz.

De Voldemortot nem érdekelte a férfi válasza,hanem Pitonra nézett.
-A fiút két héttel a szülinapja előtt hozzák ki alkonyatkor.
-A forrás pedig?
-A szokásos!
-A biztonság kedvéért minden nap lesz ott őrjárat.Nem csúszhat ki a kezünk közül.A másik ami miatt idehívattalak titeket.Mint kiderült a Potter fiú és az én pálcám testvérek így nem tudnak egymáson halálos sebet ejteni.Így szükségem van egyikőtök pálcájára.

Laila még sosem érzett ekkora hangulat változást egy pillanaton belül.Mindenki lesütötte szemét.Voldemort minden halálfalónál megállt pár pillanatra.Csak ne Draco legyen az vagy Piton imádkozott.Apja végül megállt Lucius Malfoy mellett és a férfi kénytelen volt átadni.

Legalább nem Draco,de tudta,hogy ez a fiút nem fogja megnyugtatni.
-Nos néhányan biztosan érdeklődtök ki lehet mai vendégünk.Laila,Draco felimseritek?
Mindektten megrázták a fejüket.
-A hölgy Charity Burbidge kisasszony aki tanár a Roxfortban és mugliismeretet tanít.Lelkes híve annak,hogy aranyvérűek muglikkal szaporodjanak és baráti viszonyt alakítana ki közöttünk.

Többen köptek és fújologni kezdtek.Laila elkapta a nő tekintetét majd annyit hallott:Perselus kérlek!Zöld fény villant és a nő holtan zuhant az asztalra.

-Nagini vacsora-szólalt meg apja...