Adhatok egy italt? (Bakugou x reader)

4. rész

-Mintha azt mondtad volna, hogy nem vagy az a fuvarozós fajta....- csodálkoztam.
-Hallottál már a gondolat váltásról?- emelte fel az egyik szemöldökét egy apró mosollyal az arcán és megpaskolta a mögötte lévő helyet, hogy szálljak fel.
Megráztam a fejem, felvettem a sisakot és felültem a fiú mögé.
-Kapaszkodj!- szólt és elindította a motort. Kicsit gyorsabban mentünk, mint amilyenre számítottam, így megkapaszkodtam a fiúban. Bakugou csak kuncogott egyet és gyorsított egy kicsit.
-Lassabban!- húztam be a nyakamat.
-Ne féljél már ennyire! Nem lesz baj, nyugi!- nevetett. Katsukit csak jobban magamhoz szorítottam a félelemtől, mikor ezt kimondta.

-Hogy az a...- morgott és gyorsan megállt a motorral.
-Jesszus!- kiállítottam fel, mert kicsit felszálltam a helyemről. -Muszály volt ilyen hirtelen megállni?
-Talán azt akartad volna, hogy átmenjünk a piroson?- kérdezett vissza.
-Nem, csak kishíján lerepültem innen! Meg ha korábban észrevetted volna, hogy piros a lámpa, akkor lassíthattál volna!- vágtam be a durcát.
-Miért vagy ilyen paranoiás? Túl könnyű vagy a motorozáshoz, ennyi az egész! Jól kapaszkodj meg bennem és akkor nem ér semmi baj!- mondta és mikor zöldre váltott a lámpa, elindultunk.

Ahogy megálltunk a hotel parkolójában, villám gyorsan leszálltam a járműről. -Legközelebb nem fogok felülni erre a veszedelemre!- vettem le a sisakot, visszadobtam Bakugou kezeibe és megigazítottam a hajamat.
-Nem vagy hozzászokva, ennyi a te bajod ezzel!- dünnyögte.
-Neked mindig ilyen morgós hangulatod van?- érdeklődtem még mindig durcásan. Itt egy kicsit elgondolkodott.
-Mikor hogy alakul a napom. De akkor viszont mit fűzzek a tegnapi kis hadműveletedhez, huh?- vágott vissza egy kicsit mérgesen. -Mondjam rád azt, hogy naiv vagy?- erre csak megforgattam a szemem.

[Jól indul a napunk!.... Egymást kiidegeljük már kora reggel.... Mi lesz akkor később?]

Két percel később elindultunk együtt be az épületbe. Váratlanul Bakugou meglökött egy kicsit a vállával. -Bocs, legközelebb nem megyek olyan gyorsan...- motyogta az orra alatt, miközben a szeme sarkából másfelé nézett. Döbbenten néztem a fiúra...
-Nem te tehetsz róla, én reagáltam túl... Valójában nem is emelkedtem fel annyira a helyemtől, csak megvoltam ijedve, mert ez volt az első alkalmam motoron ülni...- hadonásztam a kezeimmel. Bakugou csak nézett rám egy darabig a szeme sarkából, majd kuncogott egyet és teljesen felém fordult.
-Nem mondhatod ezt komolyan! Tényleg most az előbb próbáltad ki legelsőnek? Apádnak nem volt motorja?- mutatott vissza a járműre vigyorogva.
-Hát, de volt neki... csak...
-Igen?- faggatott tovább.
-Volt egy balesete.... És sajnos ott a helyszínen meghalt... Egy részeg autós nem figyelt, és így elgázolta.... Csak 8 éves voltam mikor ez történt... És épp azon voltam, hogy elmondom a szüleimnek, hogy szeretnék egy motort, mikor elég idős leszek hozzá, de teljesen megváltozott az ötletem emiatt...- meséltem. Bakugou kicsit meglepődött ezt hallva, el is nézett oldalra és nem szólt semmit. Végül magához húzott, de csak annyira hogy éppen megtudjon ölelni.
-Na, menjünk be!- mondta, majd kinyitotta a bejárati ajtót.

Mikor elértünk Katsuki szobájához, egy kis cetlit találtunk az ajtóra felragasztva, ami nem mástól volt, mint Jacktől...

,,Szia {Neved}
Szeretnék veled beszélni a tegnap történtekről... Meg beszeretnék neked mutatni valakit! Remélem majd kijöttök egymással! Az étterembe gyere, mikor ráérsz légyszíves!
UI.: Azt is szeretném, ha egyedül jönnél. Nem akarok egy ideig találkozni azzal a Bakugou nevű fazonnal, legalább is közvetlenül nem.
Jack."

Bakugoun láttam, hogy lassan felrobban. Ezt abból tudom, hogy vérvörös volt a feje, meg egy-két ér is kidudorodott a homlokán, és még a cetlit is egy kicsit meggyűrte...
-Nyugi, majd megoldom valahogy!- próbáltam nyugtatni a fiút.
-Úgy mint tegnap?- morogta.
-Nem! Úgy is ott leszel a bárban, és ha észrevesz téged, nem csinálna semmi olyat! Nem lesz gond!- mondtam tovább.
Katsuki csak sóhajtott egyet, aztán betessékelt engem a szobába.