Futva menekülj

Katt.

-Kérsz valamit vacsira?-kérdezte kedvesen.
-Ha azt mondom nem, besértődsz? Átlátok rajtad, tudod?-mosolyogtam könyökölve a márványpultnál kissé flegmán. (nagyon flegmán :))
-Istenem Liza basszus. Miért kell makacskodnod? Amióta itt vagy se enni, se inni nem voltál hajlandó.-mondta.

Egyszerűen olyan, mint régen. Mintha minden szar meg sem történt volna. 
-Miért teszel úgy, mintha érdekelne a jólétem? Nem mindegy neked, hogy eszek e? Nem vagy az apám.-feleseltem neki.
-Miért ne érdekelnél? Akkor nem lennél itt.-leült velem szemben és lerakott mindkettőnk elé egy tányér ételt és evőeszközt.
 Az őszintét szólva nagyon éhes voltam, mert nem igazán ettem aznap de nem terveztem, hogy sokáig maradok. Lassan viszont rá kellett jönnöm, hogy erről nem én döntök így bizonytalanul de neki álltam a vacsorámnak. 
-Jó látni, hogy ízlik a spagettim.-mosolygott miközben engem figyelt.
 Ha nem velem teszi meg a dolgokat akkor el sem hinném róla, hogy erőszakos. Azt mondanám figyelmes. Most melyik srác főz spagettit éjnek évadján szíve választottjának? Egyik sem, csak mondom. Nem mintha viszonoznám még az érzéseit. De muszáj elszöknöm tőle így ki kellett találnom valamit, hogy elvonjam a figyelmét.

-Igen finom lett.- dicsértem meg. Ez igaz is volt. -De nem iszunk mellé egy kis bort? Hoznál egy üveggel? És az mellett tudnánk beszélni.-mondtam neki. Na itt egy kicsit már azért füllentettem, mert én nem akarok vele beszélgetni. Az alagsorban van a borhűtője a bárban. Igen, a bárban... Így van egy kevés időm kisurranni. 
-Borozzunk, mint a szép időkben?-csillant fel a szeme.- Jó, egy perc és itt vagyok.-mondta, én meg mosolyogva bólogattam. Csak tűnj már el!-Gondoltam magamban.
Ahogy kifordult a konyhából én felálltam és a bejárati ajtóhoz siettem, szerencsétlenségemre az alagsorba vezető lépcső az ajtónál van. A kulcs nem volt a zárban, körbenéztem de felakasztva sem láttam sehol. Egyszerűen nem hallottam a lépteit felfele a lépcsőn... Egyszerre csak megjelent mögöttem.
-Tényleg Liza? Csak figyelemelterelés volt az egész? Tudod jól, hogy utálom, ha hazudnak nekem, főleg ha te csinálod.-mondta dühösen és megindult felém. Én hátrálni kezdtem egészen addig, míg a nappali szőnyegében el nem taknyoltam. Úgy bevertem a fejem, hogy csak annyit láttam még, hogy Timon fut felém, hogy elkapjon. (Asszem ez nem sikerült neki. (haha)) Aztán elsötétült a kép és elájultam. Nem tudom meddig voltam így de lassan kezdtem észhez térni majd kinyitottam a szemem. Azt hittem álmodtam az egészet, addig a pillanatig, ameddig meg nem láttam magam mellett feküdni Timont, miközben tévét néz fél üveg sörrel a kezében.
-Nem is aggódtál értem te fasz?-ilyen durcásan se keltem még.
-Neked is szia! Kérsz?-kérdezte. Ekkora bunkót...
-Nem. Pisilnem kell.-keltem volna fel de egy fémes csörgést hallottam és valami hideget éreztem a csuklómon. Egy bilincs a balomon. Megrángattam de azt, hogy a a másik fele az ő jobbján van, csak akkor vettem észre, amikor rám löttyent a söre. Beborítva az egész felsőm. 
-A francba. Mit csinálsz??-kérdezte felháborodottan.
-Még, hogy én? Te beteg vagy. Szedd le rólam ezt.-parancsoltam neki.
-Nem. Nézd meg mi történt, hogy nem voltál mellettem és nem maradtál ott, ahol hagytalak. A fenekeden ülve. Elájultál!-mondta.
-Azta nem mondod?-Mosolyogtam teli szájjal.
-De sör szagod van. Jó lenne lefürdened is, ha már a fürdőben jársz.-tanácsolta. Milyen aranyos nem? Nem.

-Amint leveszed megyek is.-mondtam.
-Jaaaa, neeem kell. Megyek veled.
-Hogymi?-hadartam neki.
-Én fürdőm, akkor megyek be oda, amikor akarok. Felnőtt vagyok, azt csinálok, amit csak akarok.-mosolygott, mint egy kisgyerek az oviban.
-Jó, de elfordulsz.-kötöttem ki.
-Persze persze.-helyeselt.
A fürdőbe érve viszont problémába ütköztünk.
-Timon nem tudom levenni a pólóm a rohadt bilincs miatt. Hogy húzzam át rajta a pólót?-kérdeztem, hátha leveszi a bilincset és kiszabadulok. Kis naiv. Azzal a lendülettel megfogta a felsőm és letépte rólam. Ott álltam farmersortban és egy szál melltartóban. Csak pislogtam.
-A többit megoldod nem?-kérdezte. Esküszöm ez egy idióta.
-Meg.
-Jó.

Beálltam a zuhanyzóba, elhúztam a függönyt és leszerencsétlenkedtem a maradék ruhám. Csak hát nem csak én tettem így. A függönyt elhúzva belépett hozzám.
-Hé mit csinálsz?? Menj ki.-mondtam neki miközben próbáltam eltakarni magam a kezeimmel.
-Én is fürdeni akarok. Amúgy meg mit hisztériázol? Láttalak már meztelen.-megengedte a vizet.
-De ez most más.-mondtam.
-Te is láttál már. Miben lenne más?-röhögte el magát.
Lendült a kezem de menet közben elkapta azt. A következő pillanatban a hideg csempét éreztem a hátamon a leheletét meg az arcomon, ahogy közelebb lépett. A víz hullott ránk. Eláztatott mindkettőnket.
-Mit csinálsz?-kérdezte kissé ingerülten.
-Már semmit.-feleltem.
-Jó.-felelte.