Texting the wrong person /L.S fordítás/

Text 35

Előző részből:

"Jó, most figyelj. Nem hiszem, hogy továbbra is foglalkoznunk kéne a kedvellek dologgal, mert ez tönkretesz" Harrynek majdnem könnyes lett a szeme, amikor Louis olyat mondott, amire senki sem számított.
"Tönkre fog tenni, mert nem kedvellek. Hanem szeretlek"

"Seggfej vagy Louis" mondta Harry nevetve
"Oh, de miért is édesem?" kérdezte ártatlanul Louis.
"Komolyan majdnem megsirattál, mert azt mondtad, hogy nem kedvelsz"
"Oh tényleg? Akkor le kell csókolnom az összes könnyed drága?" kérdezte Louis.

"De nem sírtam. Azt mondtam csak majdnem sírtam" nevetett a göndör

"De akkor is meg akarlak csókolni" mosolygott önelégülten Louis.

"Nos, senki sem állít meg benne, szóval-" De Louis félbeszakította azzal, hogy az ajkait rányomta a másikéra, és mégegyszer, majd mégegyszer... Ez volt a legkülönlegesebb dolog, ami történt a fiatal fiúval.
"Jah. Istenem. Louis. Hagyd abba a csókolgatásom miközben beszélek" mondta Harry.
"De babe te-" ezúttal Harry volt az, aki megcsókolta az alacsonyabbat.
"Látod? Idegesítő miközben beszélsz, nem?"
"A csókjaid sosem idegesítenek" mosolygott önelégülten Louis.
"Oh fogd be te pimasz fiú" mondta a fiatalabb piros arccal.
"Te is tudod, hogy szereted" és mégegyszer megcsókolta.

*

7 óra volt, és Louis a földszinten várt Harryre. Nyílván ideges volt, mert ma este vitte randira a göndört. Általában Louis nem volt az az ideges fajta srác randi előtt, meg ilyesmi, de Harry más volt. Akármilyen cikin hangzik, ő igazából akart valamit a fiúval, nem csak, hogy egy hónapra a "fiúja" legyen. Nem. Tudta, hogy egész életére akarja Harryt. És lehet, hogy még túl korai, és lehet, hogy még nem ismerik egymást olyan jól, de ha te is éreznéd azt, amit most Louis érez, akkor tudnád, hogy ez rendben van.

Harry a másik oldalról, úgy érezte, hogy meg fog halni. De komolyan. Ezelőtt még sose ment randira. Azt gondolta, hogy senki sem érdemli meg igazán, és nem is bízott a fiúkba mostanában. De Louis. Louis egy különleges történet. Ahogy találkoztak, ahogy beszéltek egymással, ahogy az összes dolgot csinálták. Olyan érzés volt, mintha ismernék egymást egy életen át. Louis úgy érezte, mintha otthon lenne.

Amikor Harry elkészült, lelépcsőzött a földszintre, ahol Louis már várta. Minden jól ment, egészen az utolsó lépcsőfokig -mert persze Harry márcsak Harry- amikor elesett a saját lábában.

"Azt hiszem szó szerint belémestél" mondta Louis nevetés közben.
"Oh fogd be, és inkább segíts felkelni te segg"
Amikor Harry már újra állt és nem botladozott többé, Louis jobban szemügyre tudta venni. És gyönyörű volt.

*köhögés* Gyönyörű vagy Harry" mondta égő arccal.
"Tényleg? Köszönöm. Te is jóképű vagy" mosolygott Harry.
"Oké, szóval valahogy, ehm, mennünk kéne, nem?" kérdezte Louis.
"Louis, ne légy egy zavarbahozó szamár, még mindig csak Harry vagyok"
"Tudom, de olyan csinos vagy" ismerte be Louis.
"Uch. Nem vagyok az. Menjünk." mondta Harry.
"Bár az vagy, de jó, menjünk"

**

Sétáltak. Csak sétáltak. Harry nyílván nem tudta, hogy hová mennek, de szerette. Ha Louisval sétálhat, akkor ő már boldog.
"Hova is megyünk?" kérdezte a zöldszemű.
"Tudod, nem nagyon ismerek itt semmit. És emlékszem, hogy egyszer azt mondtad, hogy az a tökéletes randi, ahol nem költi el az ember az összes pénzét, csak együtt vannak, és csinálnak valamit, ami mindkettejüket boldoggá teszi. Szóval én-"
"Várj egy percet. Te mind emlékszel ezekre? Te komolyan emlékszel, hogy hogy írtam körül a tökéletes randit? Egy csomó mindent mondtam azóta, és te komolyan emlékszel a legapróbb dolgokra is?" kérdezte Harry széles mosollyal, de egyben sokkoltan.
"Haz, azt hiszem, tudnod kell, hogy az összes dolog, amit mondasz, nekem az fontos. Mindenre emlékszem, amit mondtál, emlékszem a nagyobb és a kisebb dolgokra is, mindenre emlékszem. Azért, mert te vagy az én különleges angyalom, és minden amit mondasz mennyei nekem" mondta Louis.
"Milyen romantikus ember vagy" nevetett Harry.

"De talán, ha folytatjuk a randit, elmegyünk a parkba, és akkor én talán vagy talán nem, megleplek valamivel. De neked kell megtalálni"

**

Amit Harry nem tudott, az az, hogy Louis mindenét beleadta ebbe a randiba. Láthatsz a parkban egy virágoskertet, mindenféle virágokkal, de leginkább rózsával, mert az Harry kedvence. A virágoskert közepén egy nyílt tér van, és Louis már megint olyan romantikus volt, mint amilyen eleve, és csinált egy vacsit kettejüknek.

"Oké édes, bízol bennem ugye?" kérdezte Louis. Harry bólintott.
"Helyes, mert be kell kötnöm a szemed, és nem fogod látni hova megyünk. De ha kilátsz az elrontja a pillanatot"
"Oké, bízom benned"

Amint bekötözte Harry szemét, megragadta a kezét és elvezette a virágoskerthez.

"Oké, emlékszel amikor azt mondtad, hogy szereted a virágokat? Különösen a rózsákat?" kérdezte az alacsonyabb fiú.
"Igen Lou, emlékszem"
"Oké, leveheted a szemkötőt" mondta Louis