Emlékezz Rám |Draco Malfoy|

𝟙𝟜.|Felelsz vagy Mersz?

~Dracónak az álla leesett, teljesen lesokkolódva lépett mellém, majd mentünk be együtt a Szükség Szobájába.

-Hova hoztál?-suttogta.

-Azt nem mondtam, hogy kinek kell bizonyítanod Draco.~

A fiú összehúzta szemöldökét a látványtól.
A szoba közepén ugyanis Harry, Hermione, Ginny, Ron, Neville, mellette pedig Luna és a Weasly ikrek ültek.
Draco kissé feszülten fújta ki a levegőt, majd rám kissé feszülten pillantott.

-Kinyírlak Mikaelson-suttogott továbbra is.
Ajkaimra önelégült mosolyt húztam és Harryék fele vettem az irányt.
A többiek, akik eddig a szobában tartózkodtak próbáltak Dracóhoz hasonló "meglepődött" reackiót mutatni.
Nem szóltak semmit, csak arrébb húzodtak helyet adva nekünk.

-Mit fogunk csinálni itt?-nézett rám unott szemeivel Draco.

-Felelsz vagy Mersz?-tették fel a kérdést Fred és George.

-Az nem túl gyerekes?-nézett rájuk Luna.

-De nem úgy fogjuk játszani-mosolyogtak össze az ikrek.
-Van itt két kalap, amikben izgalmas és vicces feladatokat vagy kérdéseket gyűjtöttünk össze.
A bal a felelés, a jobb a merés.
-Tehát, akit kérdeznek az kihúz egy cetlit az adott kalapból és felolvassa majd teljesíti. Egyszerű nemde?-folytatták.

-Azonnal ki is szálltam a játékból-jelentette ki Draco.
Mérgesen ránéztem a tőlem jobbra ülő fiúra, aki válaszképp csak megforgatta szemeit.

-Ki kezdi?-kérdezte feszülten Harry.

-Mondjuk te!-nevetett fel Ginny és lökte meg a mellette ülő Harrynek a vállát.

-Jó oké!
Ron, felelsz vagy mersz?

-Felelek- láttam Ronon, hogy fél a testvérei által feltett kérdésektől. Gyámoltalanul belenyúlt a baloldali kalapba, majd a cetlijét lassan kinyitotta és nagyot nyelve felolvasta.

                          ◇

Draco szemszöge:
Nevetséges.
Komolyan itt ülök ezekkel az idiotákkal és felelsz vagy merszt játszok. Mennyi mindent megteszek a kicseszett információkért.
Merlinre! Magamra sem ismerek, miért mentem bele egyáltalán ebbe az egészbe? Lehet, hogy tényleg érdekelne Mikaelson szerencsétlen kis élete? A múltkor tök jó volt vele beszélgetnem, de viszont csak a látszatott mutathatom. Ezért is adtam Mikaelsonnak a könyvemet, csak a látszat.
A könyvtárban a kis jelenete azért nem volt rossz ;)

-Hé Malfoy!-rázott ki gondolataimból idegesítő hangjával a sárvérű.
-Te jössz!-folytatta.

-Mintha annyira érdekelne ez a gyerekes játék-mondtam unott hangnemben, miközben szemeimet megforgattam.
Mikaelson ismét mérges szemekkel nézett rám amolyan "fegyelmezd magad Draco" tekintettel.
Ez engem természetesen nem érdekelt. Mit gondol? Azért mert vele közvetlenebb vagyok attól nem fogok megváltozni.
Feladatom van, azt kell teljesítenem.
-Egyértelműen merek!-nyúltam bele a jobb oldali kalapba, majd az általam kiválaszott cetlire fintorogva néztem.
"Súgd meg a melletted balra ülőnek, hogy mit tennél vele"

-Na mi történt Malfoy? Elvitte a cica a nyelved?-nevetgélt Mikaelson, mire én önelégülten felolvastam a cetlimet.
Potterék arckifejezését legszívesebben megörökítettem volna, hiszen a tőlem balra ülő személy az Mikaelson.
A lány arcáról lefagyott a mosoly, majd nagyot nyelt.

-Na mi történt Mikaelson? Elvitte a cica a nyelved?-figuráztam ki a lányt, aki lopva rám pillantott.
Kapva az alkalmon a lány mellé csusszantam, majd füléhez hajoltam.