Egy földalatti alagúton keresztül jutottunk el az istállókhoz, ami azért volt praktikus, mert elkerültük a turistákat, akik csak úgy hemzsegtek az udvarban.
- Elmondod mi ez az egész?
- Mire vagy kíváncsi? – kérdezte vissza és felgyorsította a lépteit.
- Connor furcsa viselkedésére, amiért minden áron össze akar boronálni Michael-el.
- Ő csak azt szeretné, ha Michael boldog lenne, és úgy látja, melletted az lenne. Igaza is van, csak Connor képtelen várni, arra, hogy a dolgok maguktól beinduljanak, így ő szeretné megadni a kezdő löketet. Reménykedtünk benne, hogy talán az éjszaka...
- Nem történt semmi!
- Tudom – biccentett és elkezdett felfelé mászni a létrán.
Követtem őt, majd a létra tetejére érve feltornásztam magam és körbe hordoztam a tekintetem. Egy hatalmas területre érkeztünk, amin volt egy elkerített pálya, akkor az istálló és egy kis házikó, ahol gondolom az lakott, aki az állatokat látta el.
- Tudsz lovagolni? – kérdezte Nina.
- Valamikor tudtam. 10 éves koromig lovagoltam, utána nem volt elég pénz az órákra – sóhajtottam szomorúan.
- Hát akkor most bepótoljuk – mosolygott rám vidáman és szökellve elindult az istállók felé.
Utána szaladtam, az agyam hátsó zugába száműztem az emberi énem, és a bennem élő vámpírra koncentráltam. Megéreztem a változást, testem könnyűvé vált, lábaim alig érintették a talajt, ahogy elszaladtam Nina mellett egyenesen neki az istálló ajtónak. A hátamon kötöttem ki és hunyorogva meredtem az istállóból kilépő srácra.
- A fenébe. Kisasszony jól van? – tudakolta kerek szemekkel.
- Semmi baj Oliver – állt meg felettem Nina és egy könnyed mozdulattal felhúzott. – Még zöldfülű – magyarázta.
- Ja, még tanulom a szakmát – húztam el a szám. – Te ember vagy? – kérdeztem összehúzott szemekkel.
- Attól függ. Ebéd leszek? – kérdezte vissza és feljebb rángatta az ingjét.
Undorodva ráztam meg a fejem, mire megkönnyebbülten elmosolyodott.
- Igen ember vagyok. Ahogy a személyzet összes tagja. Nagyapám nyomdokaiba léptem, én felügyelem a lovakat – magyarázta.
- És nem zavarnak a vámpírok? – tudakoltam.
- Dehogy zavarja. A családja már nemzedékek óta szolgálja Michaelt. Hozzá van szokva.
- Igen – bólogatott Oliver. – Kilovagolnak? – kérdezte.
- Igen. Elvinnénk Ábrándot és Fülöpöt.
- Fülöpöt? Őt csak...
- Michael ragaszkodott hozzá, hogy Fülöpöt vigyük – jelentette ki Nina.
- Rendben, megyek, felnyergelem őket – sietett el Oliver.
- Fülöp Michael lova? – kérdeztem.
- Igen és tudod mi a legjobb?
- Micsoda?
- Hogy Fülöp különleges ló. Reinkarnálódik így hosszú évszázadok óta ugyanaz a lova.
STAI LEGGENDO
Királyi vér
FantasyMirabella egy teljesen hétköznapi lányként élte az életét, és nem is sejtette, hogy édesapja a vámpírok királya és a vének egyike. Egészen addig mit sem tudott, természetfeletti mivoltjáról, míg édesanyja temetésén meg nem ismerkedett Szlovákia herc...
