| Megperzselt Jégszív | [BEFEJEZETT]

III.

| A Főnix |

Bevallom, nem érzem magam biztonságban hat páncélos őrrel körülöttem. Mikor felébredtem, szinte azonnal kiparancsoltak az ágyból, mondván, hogy Odin beszélni akar velem. Arra rájöttem abból, ahogyan róla beszélnek, hogy ő lehet itt a király, de mást nem tudok, ami szintén nem nyugtat meg. Itt szinte minden arany színben pompázik. Időközben rátérünk egy vörös szőnyeggel borított folyosóra, melynek a végén egy hatalmas ajtó áll. Ahogy a közelébe érünk, kinyílik és elém tárul a hatalmas és egyben lenyűgöző trónterem. Szembe velem egy emelvényen maga a trónus látható, és rajta Odin. Asgard félszemű királya. Mellette közvetlen egy nő áll, nem messze tőlük Thor és Loki. Mikor elég közel érünk hozzájuk, megállunk.

-Térdre – utasít az egyik katona.

-Mi van? – kérdezem nevetve. Nem válaszol, viszont látja rajtam, hogy vonakodom megtenni kérését, így megragadja a vállam és lenyom a földre. Féltérdre ereszkedem, közben megfeszül az állkapcsom.

-Üdvözöllek Asgardban, ifjú – szólal fel a Odin, majd feláll trónusából. Ezt követően én is felállok, mire az egyik katona megpróbál visszanyomni. Vetek rá egy nem túl kedves pillantást, majd Odin int neki, hogy hagyja.

-Elmagyarázná valaki, hogy mégis miért hoztak ide? – kérdezem nem túl kedves hangon. Thor, ahogy Loki is a királyra tekint. Kíváncsiság? Na ne már, hogy ők se tudják, miért vagyok itt.

-Szükségünk van rád! – válaszolja a király.

-Aha – bólintok. – Mégis meddig? Csak mert tudja engem otthon várnak. És mivel azok ketten ott – mutatok Lokira és a mellette álló Thorra. – Kedvesen és hirtelen ideinvitáltak, időm se volt elköszönni. Bár a Szöszi nem járt sikerrel – nevetek fel halkan.

-Meglepett minket, hogy tudsz bánni a benned rejlő erővel – válaszol Thor.

-És a szeretteid miatt ne aggódj – veszi magához a szót Odin. – Elintéztük.

-Mondja, hogy nem ölték meg őket – vonom fel idegesen az egyik szemöldököm, miközben állkapcsom megfeszül.

-Nem – válaszolja röviden Odin. – Erre majd később válaszolnék, ha nem probléma.

-Akkor most választ kapok arra, miért vagyok itt? – ráncolom fel a homlokom.

-Ahogy említettem, szükségünk van rád. Vagyis a benned rejlő erőre – kezd bele a király, közben pár lépcsőfokkal lejjebb ereszkedik. – A Tükörvilág támadást akar indítani ellenünk – itt vágok egy, mi a francról beszélsz fejet. – A prófécia szerint, csak az képes megfékezni, akiben benne rejlik a Főnix ereje – Loki és Thor ekkor egymásra pillantanak. Szöszi végül értetlenül az apjára néz, míg a feketehajú férfi rám.

-Főnix ereje? – kérdezem ráncolt homlokkal. – És prófécia? – itt már el is mosolyodom. – Mégis – itt már elnevetem magam. – Azt hiszik, én valami próféciából pattantam ki? Ez kész vicc – ismét felnevetek.

-Komoly dologról van szó – szól rám Thor, majd ő is lép egyet előre.

-Bocsánat – szabadkozom még mindig mosolyogva. – Csak elég nehéz elhinnem, hogy én kellek ehhez. Mégis mi az a Tükörvilág? – fordulok vissza Odin felé.

-Asgardnak van egy nem túl kellemes oldala – kezd bele. – Vagyis inkább egy árnyéka, egy másik Asgard. Az ottaniak azon vannak, hogy átjussanak és elfoglalják az otthonunk. Utána pedig hódításokba kezdenének.

-És ki uralja azt a helyet? – vonom fel kérdőn a szemöldököm.

-Az árnyékom – kapom a választ az idős királytól, mire meglepettség ül ki az arcomra.