"Nem volt rossz gyerekkorom, sőt kifejezetten jó volt, egészen...
az anyukám haláláig, onnantól romlott meg minden. Már nem voltam apuci és anyuci hercegnője, minden megváltozott, egyedül voltam a világ ellen, sokszor akartam feladni, de nem tettem...
Nagyon ritkán szoktam meglepődni, de úgy nézz ki ma behozom minden lemaradásomat.Mikor beléptem azt hittem kápráznak a szemeim. Nem tudtam merjek e hinni az érzék szerveimnek. Nem elég hogy az én édes drága tündéremnek 5 év után újra hallhattam a nevetését, láthattam a mosolyát, ami beragyogta a szobát. De Isa egy idegen kezét fogta, nem is tiltakozott, nem tűnt úgy mint aki ellenkezik,sőt mintha ő is akarta volna. De ez lehetetlen, még nekünk is Teoval meg kellett harcolnunk minden érintéséért.
Sosem fogom elfelejteni azt a képet amire beléptem.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Mikor elmondta a nevét CATERINE, mintha az angyalok zenéltek volna közben. Ez a legszebb név amit valaha hallottam. Felvázolta gyorsan a helyzetet, hogy mi történt Isával. Mondjuk az igaz hogy először azt hitte hogy az apja vagyok. Mikor elmondtam neki hogy Isa bátyja vagyok, elpirult. Látszott rajta hogy szégyenli amit mondott. Utána odaadtam Isának a maciját és ő visszament Caterinehoz és újra megfogta a kezét, újra meg kellett lepődnöm. Végkép nem hittem a szemeimnek, az én húgom önként megfogta a kezét. Nem tudtam máshová nézni, csak az összefonódó kezeikre. 5 hosszú év után a húgom tett egy lépést a tovább lépés felé. És mindezt ennek a lánynak köszönhetem. Senki másnak sem sikerült még hasonlót sem elérnie Izánál, se az orvosoknak, se az óvónőknek, de még nekem vagy Teonak sem. Még a közelébe se jutottunk ennek.
Mikor újra ránéztem a lányra, láttam a szemeiben hogy tudatában van annak, hogy ez milyen sorsfordító pillanat. Hogy érti. Láttam hogy őszintén őrül annak ami történt,hogy ez számára is egy csoda
És akkor rájöttem, kell nekem ez a lány, nekem kell hogy dolgozzon. Isa mellet kell hogy legyen, nem engedhetem hogy elmenjen. Szükségünk volt rá. Isának szüksége volt rá. Bármi áron elérem hogy nekem dolgozzon, bármit megteszek az érdekében. Ha Izának ő kell ahhoz hogy továbblépjen akkor mellette fog maradni. Ha akarja ha nem. Nem engedem el.....
