A titokzatos katona /Jenlisa ff./ BEFEJEZETT

16 fejezet

/vissza a helyszínre/

*Jackson szemszöge*

Sétáltam a poros épületben s magam se tudtam mi tévő legyek, egyszer csak megláttam 3 lányt..
-Ezek mit keresnek itt?????
Tennem kell valamit.
Azzal a mozdulattal erőből becsaptam az ajtót.
Amint gondoltam a tervem sikerült.
Nem akartam hogy apám rá jöjjön, hogy vannak itt mások is, nem akartam, hogy bajban legyenek viszont láttam őket az ablakból ahogy látták a jelenetet. S rettentően megrémültek.
Apámékat elfogták, de én meg menekültem.
Elmondtam neki ezt a börtönben s azt mondta kapjam el őket, s hogy figyeljem a házat. Jennie.
Kim Jennie, Park Chaeyoung, Kim Jisoo nem is tudjátok ti, hogy mibe is keveredtetek bele...
Első fázis hogy megrémisszem őket, azzal hogy leütöttem segítő társamat Bambam-et.
Ez talán be válhatott. Láttam ahogy az egyikük figyelte az ablakból ezt.
Másik fázis mikor elmentek moziba én tettem oda egy kis cetlit.
Még jobb mód kell hogy megijedjenek vagy rosszat tegyek.
De én nem vagyok ennyire rossz... Én már akkor segítettem nekik mikor még lehetett, talán hibát követtem el azzal, hogy apának elmondtam, hogy voltak mások is az épületben..?

*Lisa szemszöge*

-Francba! kiálltottam el magam.
Hogy hogy nincs meg a fia? Na és ha másoknak is ártani fog?
-Alezredes kérem! szólt közbe Jungkook.
-Nem! Ez ez így nem lesz jó mindent szeretnék tudni róla, az irodámba hozzátok a mappát.
Azzal a lendülettel kimentem az ajtón s fel szaladtam az emeletre.
Mi az hogy a fiát nem lelték meg? Félek, hogy másoknak is drogot fog adni vagy úgy tesz mint az apja.
Gondolataimból az ajtó nyitódása zavart ki.
-Manoban alezredes! A mappák!
-Köszönöm Lee. Elmehetsz.
Azzal be is zárta az ajtót.
Na lássuk csak ki is vagy te valójában.
Név: Jackson Wang
Életkor: 24 éves
Egyetemi hallgató Dél Koreában....

Szóval Jackson, el foglak kapni!
Ezt a lehetőséget nem hagyom ki, nem szeretnék rosszul cselekedni.
Azzal eltettem a mappát s kimentem az épületből, nincsen feladatunk és most van egy kis szabadidőm gondoltam el megyek a közelben lévő kávézóba leülök egy kicsit.
********
Amint beléptem az ajtón megbotlottam valamibe, vagyis inkább valakibe.
Nem láttam rendesen s nem is tudtam már bocsánatot kérni, ki viharzott a kávézóból.
Barna hosszú haja fényesen omlott vállára.
Elképesztő.

*Jennie szemszöge*

Reggel felkeltünk s úgy döntöttünk, hogy suliba menet beugrunk egy kávézóba inni és enni, jobbnak láttuk ezt, a tegnapi után.
Roséék már kiértek amikor is egy nálam magasabb lány nekem jött. Nem akartam megvárni míg bocsánatot kér vagy bármi  más, inkább eljöttem onnan.
S elindultunk a suliba.