Az élet csupa meglepetés

6. rész 《Reggelire fagyi》

~~~

Bezárva magam mögött az ajtót leteszem a táskámat és egy pohár vízért sietek. Olyan, mintha kiszáradtam volna

- Szia Lia. - köszön nagyapa a kanapéról.

- Nagyapa. Szia. Kérsz vizet?

- Kérek kedvesem. - odaviszem a magamnak öntött vizet. - Milyen volt az iskola?

- Tűrhető, bár a tesit még mindig nem szeretem.

- Nekem ennyi idősen az volt a kedvencem.

- Tényleg?

- Igen, főleg a kosárlabdát szerettem. És jó is voltam benne.

- Hát én nagyon nem.

- De cserébe nagyon okos vagy. Idén érettségi. Hogy megy a tanulás?

- Minden rendbe vele. Néha előre is sikerül tanulnom.

- Na hagylak. - mondja mosolyogva. Én is visszamosolygok rá. Előveszek egy másik poharat, hogy magamnak is töltsek vizet, majd a táskámat megfogva felmegyek a szobámba. Elhelyezkedem az ágyamon törökülésbe. A laptopom és a jegyzeteim mind előttem vannak. A gépemre egy email érkezett az osztályfőnöktől.

,,Kedves Gyerekek. Mint tudjátok a múlthéten és a héten nem volt nyelv órátok. Az oka pedig az, hogy nem érkeztek meg a nyelvkönyvek. Ha minden igaz, akkor holnap délelőtt már ki is tudom osztani. Küldtem egy linket, amiben az áll, hogy ki fog franciát és ki fog spanyolt tanulni. Tavaly mindkettőt tanultátok, így nem lesz újdonság. További szép délutánt." ~ Mr. Fisher. Gyorsan megnyitom a linket. Remélem engem a francia csoportba tett.

- Hayes, Hayes. - mondogatom a nevemet keresve. - Ezaz. - kiáltok fel, amikor meglátom az oszlopba magam. Megnézem Rebeccát is, de sajnos ő a spanyol csapatba került. Ryan is franciás. Gabriel Rebeccához hasonlóan spanyolos. Tovább nézegetem a neveket és megakad egyen a szemem. Isaac Reed. Ő is franciás. Mivel már barátok vagyunk nincs miért aggódnom. Ugye?

~~~

Két óra múlva felnézek a tanulásból. Kicsit megszaladt az idő. Felkapva magamra egy pulcsit lemegyek a konyhába, mert lassan vacsora. A folyosón összefutok Gabe-el.

- Szia. - köszönök neki.

- Szia.

- Valami baj van?

- Úgy volt, hogy anya jön ma értem, de a nagyi jött helyette.

- Anyának sok a dolga. - mondom neki.

- Ha ő jött volna értem akkor el tudtam volna hozni a rakétám egyik részét. De mivel a nagyi jött, így nem.

- Mit szólnál, hogyha holnap reggel én vinnélek suliba, de előtte eszünk egy fagyit? - kérdezem tőle.

- Hm... Rendben. - mondja széles vigyorral.

- Szerintem a nagyi csinált valami finomat, menjünk le enni.

- Menj nyugodtan én még elmegyek a mosdóba. - mondja és eltűnik a fürdőszobában. Leérve megérzem a sajt és a csirke illatát.

- Mit csinálsz? - kérdezem nagyit, aki épp a sütő ajtaját nyitotta ki.

- Mozzarellás csirkét.

- Gabe kedvence.

- Nem volt túl boldog, hogy én mentem érte.

- Csak nem tudta elhozni az egyik rakétáját.

- Szia nagyi, ne haragudj, hogy olyan mérges voltam. - kér bocsánatot. Előre hátra dülöngél hátratett kézzel.