Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
@marci_psa és további 203 ember kedveli
@ak.lizuss:szeretlek titeket bátyusaim🥺❤️
@ak.cortez:ily too❤️ @ricsi_psa:én is szeretlek hugim😘 @zsolti_nagy:iskolába járni luxi?? 👀 @dave_falmayer:mik ezek a fejek? 🤣 @rockerrobi:mi ez a sok kérdés? 😹😹 @rockerandris:dik mi van itt?? 😆 @ak.lizuss:na lehet takarodni a mostmár a hülye kérdéseitekkel. Úgy is megtudtok mindent.
Ezt a képet kitettem és reméltem felkeltem vele nem mondom ki a nevétnek. Csak lájkolta és ennyi. Erről ennyit.
Szeptember 16.
Erőt vettem magamon és kikeltem az ágyból, elkészültem és elindultunk a bátyámmal. Mikor ki értünk a kapunk, megláttam Ricsit aki egyedül sétál, kezében a gördeszkájával. -Szasz'tok. -köszönt és a bátyámmal leököl pacsizott, én pedig a nyakába ugrottam -Szia! -köszöntem neki. -Mivan Liz? Szeretet hiányos lettél? -nevetett össze a bátyámmal. -Ez nem vicces. -vágtam be a durcát. -Soha többet nem ölellek meg. Jegyezd ezt meg. -Majd meglátjuk. -mormogta maga előtt.
-Császtok! -köszöntünk a többieknek akik a suli előtt álltak. Köztük Marci és Edina is. -Sziasztok! -köszönt Edina a nyávogos hangján, de nem éppen nekem,hanem a két helyes pasinak akik mellettem álltak. -Gratu! -szólt oda Cortez Marcinak. -Kösz. -mondta Marci, és rám nézett. Azt hitte én is gratulálok? Mi vagyok én? Biztos hogy nem!!! -Ricsi, mi van azzal a bulival amit nem tartottunk meg végül? -néztem Ricsire. -Liz, bármikor megtarthatjuk, komolyan amikor csak akarod. -mi a szar. -Miért? Ezt én értem. -néztem rájuk. -A mi garázsunk mindig buli képes, szóval csak mondj egy időpontot. -szólt oda nekem Zsolti. Cortezre néztem aki csak bólintott. -Akkor mondjuk, jövőhét péntek? -kérdeztem tőlük. -Tökéletes. -jelentette ki Ricsi. -Szuper. -és megindultam felé, hogy megöleljem, ő már nyitotta szét a karját, de eszembe jutott a reggel tett ígéretem. Soha többé nem ölelem meg. -Ne már, Liz. -nevette el magát. -Nem, valamit megigertem magamnak. Megsértettél. Nagyon. -mondtam morcosan. -Ezekkel már megint mi van? -kérdezte Dave felnézve a telójából. -Reggel, Liza mikor jöttünk megölelte Ricsit, Ricsi erre megkérdezte tőle hogy szeretet hiányos e, erre Lizi azt mondta, hogy soha többet nem öleli meg Ricsit. -hadarta el gyorsan Cortez. -Jönnek Reniék. -szóltam, így tereltem a témát magamról és Richárdról. -Sziasztok! -köszöntek oda mindketten. -Héjj!! -futottam utánuk. -Gyertek oda hozzánk! -mondtam nekik. Virággal nem olyan jó barátok vagyunk de volt már egyszer-kétszer nálunk és én is nála, Renivel már egy kicsit szorosabb a barátságunk. -Nem akarunk zavarni. -mondta Reni. -Dehogy zavartok, mindenki akarja hogy jöjjetek. -mondtam nekik, azt sugalva, hogy ne féljenek jöjjenek oda. -Köszi, de inkább nem. -mondta Virág. -Rendben, akkor bemegyek veletek, ha nem zavarok. -mondtam mert velük akartam lenni, legalább így nem látom a gerlepárt. Bleehh. -Nem zavarsz. -mondták.
Felmentünk az emeletre és ketté, váltunk. -Sziasztok! -köszöntem mikor beléptem az osztályterembe. Leültem a helyemre és élő vettem a zene lejátszóm. -Héé! -szólt oda nekem Gergő, aki amúgy rendes gyerek, nem rosszalkodik, és jól is tanul. De nem stréber. -Arra gondoltunk a többiekkel, hogy elmegyünk mind mekizni egyet, közben jobban megismerkedünk, és téged is megismerünk mert rólad senki nem tud semit egy-két embert kivéve. -Jó ötlet. Megyek. -igaza van! Senkit sem ismerek Marcin és Enikőn az egyetlen lány osztálytársamon kívül.
