A gondoltunkat arra használjuk legtöbbször hogy egy adott dolgot megtervezünk a megvalósítás előtt vagy egy szituációt megtervezünk, de persze ezeknek a szituációknak több száz kimenetele is lehet akár, de ennek a több száz lehetőség leszűkítésénél lép közbe a tudatunk, úgy gondolja hogy vanak olyan varjáns szituációk amiknek a lehetősége hogy megtörtényenek egyenlő a nullával. Ezeket a lehetőségeket ki is zárja és utána jönn azoknak a lehetőségeknek a vizsgálata amelyek a legvalőszínűbbek hogy meg történetnek az adott körülmények között, általában a tudatunk a két legvalőszínübbet válasza ki (persze lehet több is de általában csak egy a és egy b opciót generál a tudat). Ha már az tudatunk elveszti a fonalat hogy melyik lenne a legjobb akkor lép közbe az emberben lévő legszebb "érzés" ha nevezhejük anak, és ez nem más mint a fantázia, szerintem a fantázia a tudatunk és a gondolatunk összetartója. Bisztos vagyok benne hogy te is el fantáziáltál már valamilyen dolgon vagy szituáción, nem de?. A fantáziánk elégé ki tudja színezni a valóságot (egyből nem az unikornisokra es STB.. - re kell gondolni, de persze arra is lehet) igazáből ő csak azokat a lehetőségeket veszi elé amit a tudatunk a legvalőszínűtlenebbnek tart mert szeretné hogy meg történjenek ahogy mi is.
De igazából it le is zárom ezt az elmélkedést, lehet hogy fura lesz és össze szedetlen de próbáltam érthetően fogalmazni, köszönöm hogy el olvastad.
És végszóként mindenki gondolkozzon el hogy mi volt a leglehetetlenebb szituáció az életében ami megtörtént? És ha volt ilyen köszönyétek a fantáziátoknak, sziasztok! :)
