| Megperzselt Jégszív | [BEFEJEZETT]

X.

| Fájdalmas emlékek |

-Megkérdezhetem, miért viselkedsz így? – lép be Frigga, kérdését Odinnak szegezi. Ketten vannak csak a hálótermükben.

-Nem örülök a történteknek – válaszolja komoran a király.

-Meg fogják találni az itt lévő betolakodót – próbálkozik nyugtatni a férjét a nő. - És utána minden rendben fog menni.

-Nem csak a ma történtek azok, amik zavarnak kedvesem – fordul végre szembe feleségével. – Az zavar ennyire, hogy a nő ennyire jól kijön Lokival.

-A nő – nevet fel halkan Frigga, ugyanis férje nem a nevén szólította azt, aki mindent megmenthet itt. – Destiny – ejti ki ő a nevét. – Mégis miért zavar ez téged?

-Loki nem olyan, amilyennek mutatja magát.

-Odin! – emeli fel kicsit a hangját a királyné, próbálja védeni a fiát.

-Ne védd őt, Frigga! – emeli fel a király is a hangját. – Ismered a próféciát, elmondtam az új lapokat is. Egyáltalán nincs az ínyemre, hogy Loki és Destiny együttese kell ahhoz, hogy nyerjünk!

-Mire gondolsz? – ráncolja fel félve a homlokát Odin.

-Meg fogom akadályozni, hogy együtt legyenek – mondja ki végül pár másodperc hallgatás után a király. Felesége ledöbben a szavak hallatán. – Nem véletlenül engedtem őt ki – szomorkásan felesége könnyes szemeibe néz. Meglepődik, hogy nem az ő kérésére, majd pedig Destiny szavaira tette ezt meg. – Tudod, milyen! Tudod jól, hogy a hatalomra vágyik vagy pedig látni akarja Asgard bukását – tart pár másodperc szünetet. – Mind a kettőt elérheti, ha maga mellé állítja a nőt, vagy pedig segít az Árnyaknak, hogy elvigyék!

-Hogy gondolhatsz erre! – a királyné szavai elhalva hagyják el a száját, nem tudja feldolgozni a hallottakat.

-Biztos vagyok benne, hogy tett már valamit – vallja be Odin. – Nem véletlenül nem állítottam rá őröket – Frigga lép két lépést hátra. Látszik rajta, hogy nem fogja tudni sokáig hallgatni ezt. – És amint meglépi, megy vissza a cellába. És ezzel örökre elszakítom a lánytól.

-Mégis, hogy tehetsz ilyet a fiaddal? – kiált rá a férjére Frigga.

-Ő nem a fiam! – kiabál végül Odin is, melyet követően a királyné arcáról legördül egy könnycsepp. Nem szól többet, kisétál a hálóteremből, most nem vágyik másra, csak arra, hogy egyedül lehessen.

X

Reggel Thor ébreszt. Közli velem, hogy apja látni szeretne még az edzés előtt. Sejtettem, hogy ez lesz. A kulcsról akar beszélni, valószínű, hogy megtudta azt, ami tegnap este történt. Thor ad nekem pár percet, hogy elkészüljek és átöltözzek. Miután kész vagyok, azonnal elindulunk Odinhoz.

-Elmondanád nekem kedvesem, hogy mi történt? – érdeklődik finoman a király. Enyhe meglepettség ül ki az arcomra, hogy ilyen lágyan szólít meg. Ez nem megszokott! Azonban a szeme elárulja. Bántja valami.

-Tudom, hol van a kulcs – válaszolom ridegen.

-Azt hittem, nehezebben fogod ezt elárulni – vonja fel kérdőn a szemöldökét.

-Nincs most túl sok kedvem a csevegéshez – vonok vállat. – Így gondoltam rövidítek, úgyis tudom, mi lesz a kimenetele.

-Akkor hát, hallgatlak – tárja szét kezeit a király. Thor felém pillant, ő is eléggé kíváncsi lehet a történetre, illetve a valódi kulcs hollétére.