A tesi tanárral [BEFEJEZETT]

6.rész

Jack bólogat. Anya vissza megy a házba. Kicsit közelebb ülök Jack-hez. Ő átöleli a vállam. A fejemet a vállára döntöm. Így ültünk egy darabig, majd vissza megyünk a házba. Jack elkezdi össze szedni a cuccát.
- Hova készülődsz? - kérdezem, miközben bemegyek a nappaliba, ahol Jack is volt.
- Sehova. Csak össze szedem a cuccom. - lassan megfordul. Átöleli a derekam, a fejét a homlokomra dönti.
- Amikor vissza megyünk a kezemmel, mit fogunk még csinálni?- kérdem óvatosan. Félek, hogy nem visz el majd sehova se, csak vissza a suliba.
- Sehova. Vissza a suliba. Mert hova szeretnél még menni? - elmosolyodik.
- Nem tudom. Lehetnénk még több időt kettesbe, és ott lenne az alkalom, kérlek! Vigyél el randizni! - kezdek könyörögni. Egy apró puszit adok a szájára. Egy apró mosolyt vet fel.
- Jó.. Megoldható. - lassan elvál tőlem, majd pakol tovább. Leülök a kanapéra és nézem, ahogy össze csomagolja a cuccát. A nap folyamán a szobámba töltöttük, sorozatot néztünk. Délután meg elment haza. Anya lassan benyit.
- Jövő héten elutazunk a családdal, de te itthon maradsz, hogy járhass iskolába. Jack-nek szólok, hogy vigyázzon rád.
Hogy mi? Elutaznak és engem nem visznek? Lehet, hogy apa elmondta volna? Vagy ennyire feltünőek vagyunk? Kirohanok a konyhába.
- És engem miért nem visztek? Azért, mert én vagyok a legkisebb? Vagy miért? - kezdem felemelni a hangom.
- Azért, mert neked iskolába kell jarnod! Testvéred már kijárta és megérdemli a kikapcsolódást. Meg mi is. Jack meg azért jöhet ide, mert látom hogy nézel rá! Túl sokat vagytok együtt! Ha jövő héten itt lesz, akkor tuti, hogy együtt vagytok! Ha nem akkor félre ismertelek. Meg őt is.
- Mit szeretnél jobban, anya?! Ha együtt lennénk vagy, ha nem? - kérdem könnyes szemmel.
- Még magam sem tudom. - leül lassan egy székre. A hangja csalódott. Lassan távozok a konyhából. Írtam volna Jack-nek, de most inkább nem szeretném őt ezzel terhelni.
Vasárnap tanulással ment el. Jack-kel ma nem igazán beszéltünk. Próbáltam kerülni őt. Egyszer csak csengetnek. Kinézek az ablakon. Jack az, nyilván. Bejön három szál rózsával. Anya nyitja ki neki a bejárati ajtót.
- Szia Jack. Mi járatban erre? - kérdi kedves, lágy hangon anya. Kimegyek az előszobába.
- Heló. Gondoltam benézek. Tessék, hoztam nektek egy kis meglepetést. - Jack át ad egy szál rózsát anyának. Jack megpillant engem. Elmosolyodik. Én olyan szinten próbálok flegma fejet vágni, amilyet csak lehet. Jack bement tesómhoz is. Neki is ad egy szál rózsát. Kijön, majd az utolsót nekem adja nagy mosollyal. Lassan, de finomat próbál átölelni.
- Jack! Ne! Anya miatt ne. - súgom a fülébe, amikor elég közel van, de még nem ölelt meg. Bemegyek a szobámba lerakni a rózsát. Hallom, ahogy anya és Jack beszélgetnek a konyhába. Nem tudom, hogy most menjek ki hozzájuk vagy sem. Jack-nek, ha fontos vagyok majd bejön úgyis. Pár perc múlva igazam is lett.
- Mi a bajod velem? - kérdi Jack komoly fejjel.
- Anyám szerintem kezdi kapisgálni, hogy mi van köztünk. Vagy apám mondta el neki, vagy magától jött rá.
- Honnan veszed?- kérdi, majd leül az ágyam szélére.
- Látja, hogy hogy nézek rád. Meg túl sokat vagyunk együtt. Azt is mondta, hogy amire haza érnek, te itt leszel, akkor együtt vagyunk, ha nem leszel itt akkor nem.
- Megoldjuk. Jó? Nem kell félned. Na én megyek, mert még tényleg komoly dolgok történhetnek. - Jack azzal a mozdulattal felállt, adott egy puszit, majd elment. Szokásosan nem csináltam ez után semmit. Csak ültem, feküdtem, és telefonoztam.
Eljött a hétfő. Anyáék már nem voltak otthon. Elkészültem a szokásos módon. Kinézek az ablakon, és Jack autóját pillantottam meg. Beengedtem jó szívvel.
- Jó reggelt! - köszöntem.
- Jó reggelt! - megölelt, egy hosszú csókkal köszöntött amikor belépett a házba. - Béke?
- Béke! Na gyere be még egy picit.
Leültünk még egy picit beszélgetni, majd elindultunk a suliba.