A 15 éves fiú, James Brooks anyja gyilkosán akar bosszút állni miközben próbál beilleszkedni az emberi társadalomba. Vajon sikerül a vámpírnak barátokra lelni? Ki a titokzatos gyilkos?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Nem késhetek el már az első nap.- szaladtam végig a folyosón. Ekkor ütköztem bele egy fiúba.- Annyira sajnálom! -Kértem gyorsan bocsánatot mert általános iskolában megtanultam, hogy nagy bajba kerülhetsz ha egy kicsit is hezitálsz. Főleg ha abba a szemétládába, Martin Brownba mész bele.
-Jól vagy? -kérdezte. Fekete haja oldalra volt fésülve. Szeme furcsa sárgás árnyalatban játszott. Szemfoga pedig furán hegyes volt.
-I-igen.-bólintottam. Általános iskolában is csak Eric volt velem ilyen kedves.-Melyik osztályba mész?
-1B.-válaszolt röviden.
-Én is! Teresa White vagyok.-lelkendeztem.
-James Brooks.-mondta mogorván.
-Ugyan ne légy ilyen mogorva!-nevettem fel.
-Kérlek hagyj.-mordult fel.
James:
Ez a lány határozottan idegesítő volt. De Robert arra kért ,hogy legyek kedves. Amikor azt mondta ,hogy ne legyek mogorva már a határaim feszegette. Ma reggel egy ilyen megszólalásért Robertet ott hagytam. Hogy minél előbb véget érjen ez a beszélgetés gyorsan benyitottam a termünkbe. Az osztály nagy része már a helyén ült. Én is megpróbáltam a fal mellett hátra osonni azonban egy kéz megállított.
-El akartál kerülni? Látom félsz tőlem. Ha!-mondta a szőke hideg kék szemű kigyúrt fiú.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Miért félnék tőled ha nem is ismerlek? Ha megengeded leülnék.-löktem arrébb. Annyira nagyképű!
-Mi a..-látszólag nem szokott hozzá ,hogy valaki így beszél vele.-Gyere vissza! Tudod te kivel beszélsz?
-Egy nagyképű majommal?-kérdeztem. Ő még Teresát is felülszárnyalta olyan idegesítő volt.
-Mit mondtál te kis féreg?-üvöltött rám.
-Akkor megismétlem: egy nagyképű majommal. De nem tudtam ,hogy süket is vagy.-meg mondom határozottan szórakoztatónak tartottam ezt a játékot. Éreztem ,hogy az egész osztály minket figyel. Itt van az idő ,hogy földbe döngöljem. Ekkor megragadta a pólóm és egy kissé felemelt a földtől.-Hú most aztán félek.-feleltem unottan.
-Most fogsz.-felemelte az öklét és teljes erejéből meglendítette. Megfogtam a csuklóját és eltérítettem az ütését. Annyira meglepődött ,hogy elengedett. Én még a csuklójánál fogva átlendítettem a vállamon. Még meglepődni sem volt ideje már is a földön találta magát.
-Tényleg? Most ha megbocsátasz leülnék.-mondtam majd elsétáltam.
Teresa:
Ez a James fiú nagyon ijesztő. Nem akarok az útjába kerülni ha Martinnal is ilyen könnyen elbánik. Látszott rajta ,hogy neki ez csak egy játék.
-Teresa!-hallottam magam mögött egy ismerős hangot
-Eric!-ugrottam a nyakába a legjobb és egyetlen barátomnak.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Mi történt? Miért fekszik Martin a földön?-kérdezte mert nem látta az előbbi jelenetet.
-Egy James Brooks nevű fiú három másodperc alatt elintézte. Hihetetlen volt. Ő ott hátul. - mutattam rá izgatottan.
-Ilyen könnyen elintézte? Ijesztő egy kicsit nem gondolod? - csóválta meg a fejét.
-Szerintem inkább kedves. Mikor a termet keresve futottam bele ütköztem és annyit kérdezett, hogy jól vagyok-e. Mondjuk egy kicsit mogorva. De szerintem alapból kedves ember.-fejtettem ki a véleményem.
-Ha te mondod. - vonta meg a vállát. Ekkor lépett be a tanár a terembe.
-Üdvözlök mindenkit. A mai nap folyamán az ismerkedés lesz a fő cél. Az én nevem Mrs. Vilberg. Ma mindenki nagyjából azt csinál amit akar. - mondta a hatvanas éveiben járó hölgy. Az osztályban pillanatok alatt mindenki egymással kezdett el beszélgetni.
-Eric, nem megyünk oda Jameshez? Szegény olyan magányosnak látszik. - unszoltam.
-Jó.. - sóhajtott. Feltápászkodott és elindultunk James felé.
