A cserediák (BEFEJEZETT)

14. Rész

... Apáddal úgy döntöttünk, hogy elválunk.
-Hogy micsoda? Pedig olyan jól elvoltatok eddig, és most miért?
-Egyszerűen úgy gondoltuk, hogy a mi kapcsolatunknak már nincs semmi értelme,és már nem szeretjük egymást.
-De ezt miért most kellett megbeszélni. Ezt máshogy is meg lehetett volna beszélni. Nem így!-majd befutottam a szobámba és bezártam magamra az ajtót, a terasz ajtót is.
-Emma kérlek engedj be-dörömbölt az ajtón Marcus. Én persze nem akartam senkinek se ajtót nyitni. Fél perc múlva megjelenik a terasz ajtajában és ott próbált bejönni, de persze nem tudott. Megállt az ajtóban és engem nézett. Öt perc múlva amikor még mundig ott állt kinyitottam neki az ajtót.
-Emma, először is nyugodj meg-majd szorosan magához ölelt.
-Jo, megnyugodtam.
-Na figyelj, a szüleid már nem éreznek egymás irtánt semmit így nincs értelme a házasságuknak. Gondold bele mahad a helyzetükbe. Te mit tennél?
-Hát nem is tudom...
-Szerintem te is ezt tennéd.
-Valószínűleg..
-Kicsit gondold át a dolgokat és megérted, hogy ez miért jó. Oké?
-Ahan.
-Na akkor most egy kicsit magadra hagylak.
-Várj inkább ne. Maradj itt.
-Hát jó-majd a fejem lehajtottam a combjára.
-Szerinted most akkor, hogy lesz tovább?
-Nem tudom, ezt szerintem nagyrészt a szüleidnek kell megbeszélni egymás közt.
-Igaz.
≠Másfél hét múlva≠
Megvolt a válás meg minden, apa meg albérletbe költözött. Igazából nem volt más semmi. Így utolag olyan mintha apa nem is lakott volna itt. Mintha nem 16 even keresztül egy házban laknék vele. Szinte teljesem köddé vált az életembe. Ott van minden nap, de nem foglalkozol vele.
Ha és persze rengeteget tanulok, én is meg Marcus is. Valamelyik nap egy szokatlan telefonbeszélgetést hallok Mac szobájából...