A cserediák (BEFEJEZETT)

25. Rész

...≠Emma szemszöge≠

-Szia-jött ida hozzám a munkatársa.
-Szia.
-Szóval a nagy Marcus Gunnarsen a pasid.
-Ja igen, a "nagy Marcus Gunnarsen"-mondtam kissé gúnyosan.
-Na akkor majd még később találkozunk-markolt rá a fenekemre amit nem vettem jó szemmel. Egy kisebbet tökön rugtam, csakhogy elmnjen. El is ment szerencsére, valahova hátra ment. Nem tudom, hogy ki ez, de nem is akarom jobban megismerni.

-Na itt van-jött oda hozzám Mac, mitsem tudva az előbb történt eseményekről.
-Oké köszi.
-Majd kifizetem.
-Oké szia szeretlek.
-Én is szia-majd kimentem az üzletből és haza indultam.

Vagyis csak akartam, mert a perverz munkatársa a falnak nyomott és elkezdett csókolgatni meg fogdosni.

-Engedj már el-próbáltam kimászni erős szorításából.
-Nem nem, addig nem amíg meg nem fizetsz azért amit a boltban tettél.
-Hadj már békén te hülye fasz.
-Mert ha nem akkor mi lesz? Rámjön a te kis barátocskád és énekel nekem egy kicsit a szörnyű hangján és ezzel elkerget?
-Először is nagyon jó hangja van és csak irigykedsz, hogy neked nincs semmilyen tehetséged, kettő meg igen rádhívom a barátomat, és nem énekelni fog azt garantálom.
-Juj de bevadult a cicaa.
-Ne hivj cicának-majd nagy nehezen sikerült ellöknöm magamtól és hazamentem, vagyis Marcusékhoz.

Felmentem a szobájába és leültem az ágyra. Később miután meguntam a kockulást elkezdtem nézelődni a szobájába, csak úgy. Az asztalán találtam egy képet róla és egy lányról. Elkezdtem gondolkozni, hogy vajon ki lehet az. Majd ha hazajött megkérdezem tőle.

A nap további részében nem csinaltam semmit csak telóztam, filmet néztem meg ettem.

≠17:07≠

Marcus hazaért. Végre! Gyorsan futottam is le hozzá.

-Szia édes.
-Szia Macikám-öleltem meg, majd adott egy csókot. Picit hosszúra sikerült... A testünk szorosan egymáshoz simult és már kezdtem érezni, hogy a bigmac kezd egyre keményebb lenni. Lassan elváltam tőle.
-Ömm ja bocsi...-kezdett belepirulni és a tarkóját vakargatni.
-Nembaj-simogattam meg a kezét és elkezdtem felhuzni az emelet felé...