~ Season ~ Befejezett

33. Az utolsó időmérő

Nyálcsorgatva bámulom a világ leggyönyörűbb csapatfőnökét. Mert nekem bizony az! Mostanra már bizton állíthatom, halálosan beleszerettem. Talán még az életemnél is jobban, lassan már egy éve. Hogy rohan az idő? Mennyi mindent éltünk és mennyit fogunk még? Vele töltött minden perc egy igazi utazás a szerelem hullám vasútján. Mialatt az autómba hajolva nyögdécsel és szerel valamit. A póló szinte már a mellkasáig felcsúszott, a nadrágját természetesen most sem húzta fel csak a csípőjéig. Így a boxerje gumírozása kilátszik, meg persze így oldalról a hasa. Sóhajtozva igazítom meg magamon az overallt, mert déli tájakon már kezd szűkös lenni. Ahogy a napbarnított karamell bőrén megcsillan a kocsiról visszaverődő napfény, még nagyobb sóhajt csal elő belőlem. A múlt heti karibi lazulás emlékképei kúsznak az elmémbe. A meztelen fürdőzés a kietlen parton, a napozás. A véget nem érő csók partik. Mondjuk az ott próbált szeretkezés az épp nem. Ki a picsa gondolta volna, hogy homokban szeretkezni gáz! Még oda is bement a homok ahová nem igazán kellett volna neki. Napokig szenvedtünk tőle, persze azóta sem volt semmi. Még petting sem, a kedvünk is elment mindenféle nemi érintkezéstől. De azt egy életre megtanultuk, hogy homokos parton nuku szex! Így nem csoda, hogy most legszívesebben itt a box- ban teperném le. Az elmélyült nyálcsorgatásomat Alan zavarja meg amikor leül mellém az egyik székre.

- Mit nézel ennyire rajta? Nekünk kishalaknak aligha elérhető. Gondolod megéri? Bár nekem megvolt. - húzza el gúnyosan a száját. Nocsak - nocsak mégis mikor? Valamiről egész biztos lemaradtam.

- Miért mi a bajod vele? - kérdezek vissza meglepetten. Ezek szerint ő még mindig nem hallotta a híreket? Érdekes beszélgetésnek indul ez, no halljuk csak. Óvatosan nyomom meg a rádión a privát csatorna gombot, amin Harry- vel szoktunk beszélgetni. Ahogy látom a fülében van a kicsi fülhallgató. Ki nem hagynám, hogy ne osszam ezt meg vele. Hallja csak ő is!

- Szerintem igen is jó segge van és nézd csak a teste se kutya. - fordulok felé.

- Ja de ennyi is, meg is állt a tudománya. Egy nagyrakás fadarab az ágyban és még szopni sem tud. - na ez érdekes, vajon ezt honnan veszi? Emlékeim szerint isteni szája van, de Alan biztos jobban tudja! A Göndör viszont soha nem említette, hogy valaha is lett volna vele. Sőt azt sem tudtam, hogy Alan meleg. Oldalra pillantok az érintettre, aki csak fél szemmel, de még mindig a kocsiba hajolva néz és vigyorog. Kizárt dolognak tartom, hogy megcsalt volna. A nap 24 órájából 25 - öt velem van.

- Ez honnan tudod? Csak nem voltál már vele? Na mesélj minden szaftos részletre kíváncsi vagyok. - még a kezem is összedörzsölöm a hihetőbb hatás érdekében.

- Á semmi extra, a múlt héten elhívott bulizni. Ittunk párat, ő mondjuk többet. Aztán a lakásán összegabalyodtunk. De igazán feledhető élmény, volt már jobban is részem. Lehet, hogy jól néz ki, de egy nagy nulla. - aham értem, sandítok rá. Bár ahhoz képest jó nagy nulla lehet mert én az eddigi összes együttlétünkre emlékszem. Pláne a múlt héten amikor együtt voltunk lazulni. De nem fejezi be itt elmélyülten folytatja, közben Harry felegyenesedve figyel egy darabig. Kíváncsi vagyok mikor óhajt közbelépni.

- De azt hittem te is megfektetted már? Gondolom neked sem volt egy nagy élmény. - kérdez vissza, a képemen egyre nagyobb a levakarhatatlan vigyor. Ó, dehogynem, ha te azt tudnád!

- Ó, nem én biztos nem! Én alá feküdtem, de az már régén volt! Tudod  már férjnél vagyok - mutatom fel az ujjam - én azóta csak a férjemmel fekszem le. Sosem csalnám meg, ő egy igazi tigris az ágyban. - közben a Göndör két lépéssel lép mellénk. Alan szólni sem mer miközben Harry csak vigyorog rá.