Tiltott szerelem (Befejezett)

25. rész

Miután a barátnőimmel megajándékoztuk egymást, bejött Andi is hozzánk. Persze a legfőbb kérdés az volt, hogy Dénes atya örült -e az ajándékomnak. Mivel én nem akartam beszélni róla, Andi mesélte el a törtenteket.

-Tuti, hogy ő is szeret téged -mosolygott rám biztatóul Ági -Amúgy kedves Andrea! Elvetted a szerepünket!

-Miről beszélsz? -ráncolta a szemöldökét a tesóm, mire Szandra nevetve válaszolt.

-Ágival mi szoktunk kémkedni. Már lefigyeltük egyszer a papot, mikor a templomba felejtettem a karkötőm.

-Azt mondták, hogy olyan volt, mintha ideges lenne. Imádkozott egyet, majd dühösen a kormányt csapkodta -folytatta Kami a mesélést, Andi meg folyamatosan bólogatott.

-Igazatok van, szerintem is szereti. Fontos lett neki a húgom.

Míg ők kibeszélték engem mellettem én unalmamban rajzolni kezdtem. Mikor nekiálltam először meg nem tudtam, hogy mi lesz belőle, aztán később egy arccá formázódott. Egy igencsak ismerős arccá, amit nem túlzás kijelenteni, hogy mindennél jobban szerettem. Azt akartam, hogy mellettem legyen, öleljen és csókoljon. Vagy viszont szeressen, de az is elég volna, ha őszintén elmondja, hogy mit érez irántam.

-Gyerekek -lépett be apa a szobámba
-Mit szóltok egy közös, karácsonyi filmezéshez?

-Nézzük -jelentettem ki határozottan. Legalább valami leköti a figyelmemet.

-Akkor szólok anyátoknak, hozzon fel valami kaját hozzá.

Apa lement a lépcsőn, Andi meg felugrott a szivacsról és utána sietett, hogy segítsen. A lányok körém gyűltek és megnézték, hogy mit alkottam eddig. Elismerően pillantottak rám és megdicsérték a rajzom. Hát nekem annyira nem tetszett, egy -két helyen furán festett. Meddigre a családom felért a kajával, mi beindítottuk a gépet és már ki is vetítettem a tévémre.

-Rossz anyák karácsonya -hallatszódott a hangszóróból a film címe, mikor elkezdődött.

Egymás mellett voltunk mindannyian. Én az ágyamon hason fekve, és két oldalon mellettem Szandra és Andi. Ági és Kami az ágy előtt lévő szivacson ültek, anyámék meg a másik ágyon a falnál. Boldog lehettem volna, hogy ennyien szeretnek engem, hogy ott vannak velem, de a szívem mégis szomorú volt. Andi rám pillantott, és érezte, hogy mi játszódik le bennem. Megfogta az egyik kezemet, hogy éreztesse, ő mindig ott lesz velem. Majd a fejemet kezdte simogatni, hogy megnyugodjak. Oldalra dőltem, hogy a nővéremhez bújhassak, aztán így néztem tovább a tévét.