1. Fejezet

222 10 1
                                    

~Te szemszöged~

A reggeli órákban anyukám keltett fel. Térmészetesen semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy fel keljek. Ekkor anyám azt szokta csinálni hogy, elkezd énekelni. De olyan fül süketítő az ének hangja hogy, még a holtak is fel kell nem rá. Úgy ki pattantam az ágyamból mint a sicc. Anyám csak ön elégült mosollyal rám nézett és elindult a kijárahoz. Amikor oda ért annyit mondott hogy:

-Szedd össze magad. A vendégek nem sokára itt lesznek.-Evvel a mondattal hagyta el a helységet. Nem törődtem hogy kik lesznek a vendégek, csak felkaptam a kedvenc pulcsimat ami a térdemig ért és egy rövid nadrágot.

Amikor meghallottam a csengőt elindultam lefelé. Amikor le értem láttam hogy, anyám a nappaliban beszélget egy pasassal.

-(Y/N) ő itt Márk. Az új nevelő apád.-mondta fülig érő mosolyal az arcán. Egyáltalán nem kellett ebbe a házba egy férfi se. Tökéletesen meg vagyok anyámmal kettesben.

-Eléggé csendes lány.

-Csak akkor vagyok csendes ha van valami.- A földet bámultam miközben egy kis vigyor volt az arcomon.

-És ez jó vagy rossz helyzetben szokott lenni?-kérdezte nagy érdeklődéssel Márk. Nem mondtam semmit.

-Mi lenne ha hoznék egy kis inni valót?-törte meg a csendet anyám.

-Szerinte-

-Persze miért ne? Úgy is kezdek szomjas lenni!- Vágtam bele a szavába.

Mi után anyum elment inni valóért Márk felé néztem de nem kellett volna. Az a psychopata mosolya rosszabb volt mint Jeff a kivágott szájával. Csak nem tudta hogy jó ideje az ilyen dolgok nem rémítenek meg. Ezért aranyosan vissza mosolyogtam rá. Anyám közben vissza jött. Elkezdtünk iszogatni amiket anyám hozott. Néma csendben, gyilkos tekintettel néztünk egymásra újdonsült nevelő apámmal. Miután meg ittuk az italokat el indultam a szobámba. Nem nagyon érdekelt a pasas. De láttam hogy rossz szándékai voltak.

~Time skip~

A nap gyorsan el telt. A szobám ablakából néztem a naplementét. Gyönyörű volt ahogy a rózsaszínes narancsos égbolton ragyogott a nap a hegyek mögül. El telt egy kis idő (kb este 9 körül lehetett) és le mendtem a konyhába csinálni magamnak vacsorát. Síri csend volt és hirtelen az az érzés fogott el, hogy valaki figyel. Nem törődtem vele csak megcsináltam a szendvicseket, fel mendtem a szobámba és be zártam azt. Le ültem a gép elé és miközben ettem fel mendtem Cleverbot-ra. Elkezdtem szórakozni ott de egyszer csak egy furcsa üzenet jött.

Cleverbot: You meet a terible fate, haven't you?

Furcsa volt mert egyszer sem próbáltam megidézni Bent. De válaszoltam az üzenetre.

Felhasználó: Yes i have. But why did you ask?

Cleverbot: Beacuse i see you.

És ez volt az a pillanat amikor végig futott a hátamon a hideg (az ablak be volt zárva).

Felhasználó: Ben Drowned-el beszélek nem de?

Cleverbot: Baj van amilyen gyorsan tudsz írj.

Ekkor hirtelen kikapcsolt a gépem. El gondolkodtam azon amin mondott.

-Nah biztos csak bugos lett az oldal.- Ezt a mondatot hagyta el a szám utánna lefeküdtem aludni.

Olyan hajnali 3 körül keltem fel. Úgy döntöttem, hogy ki szökök. Így is lett. A környéken volt egy régi ház ami egy ilyen kis "hadi szállásnak" kialakítottam. Jó pár napja nem voltam ott. Meg is látszódott. De nem úgy voltak ott a dolgok mint ahogy itt hagytam. A dolgaim szét voltak szórva és mindenhol vér volt. Vettem egy nagy sóhajt és elkezdtem össze szedni a cuccokat. Nagyából fél négy lehetett amikor kaptam egy hívást, egy teljesen ismeretlen számról. Fel vedtem a telefont és bele szóltam.

-Igen tessék? Miben segíthetek?

-Nem kellett volna meg tenned.

-Mit nem kellett volna édes kis kertitörpe?- Kérdeztem kissé gúnyos hangon. Erre fél percre síri csend lett. És az ilettő le rakta a telefont. Csak azért mondtam nevének hogy "kertitörpe" mert hallottam pletykákat hogy Bennek mindig ugyan olyan számokból ált a telefon száma.

Mit sem törődve a történtekkel elindultam haza. Ekkor egy nagy csattanás csapja meg a fülem. A hang irányába nézek és megláok egy magasabb és egy alacsonyabb férfit. A magasabbiknak haját a teli hold fénye gyönyörűen világította meg, így teljesen látszódhatott a szén fekete haja a fehér kapucnis pulóver alól. Fekete farmert viselt és egy szürke-fehér edző cipőt. Az alacsonyabbik arany sárga haja csak ragyogott. Kis zöld manó ruhában volt egy barna csízmával a lábán. Nem törődtem nagyon velük gondoltam hogy csak halucináltam így elindultam haza felé. Vissza másztam a szobámba és vissza feküdtem aludni.

Na hali hó! Ez lenne az első rész. Remélem tetszett! Véleményedet várom! Vigyázzatok magatokra!

Bye: Lily

Én és a kis manóm (Ben Drowned x Reader) Where stories live. Discover now