Bosszúállók: Újjászületés // Avengers: Rebirth

Történt, ami történt

X-23 éppen végzett egy küldetéssel, ahol ki kellett iktatnia egy férfit.

"Megint vége. Ezt a küldetést is elvégeztem. Biztos volt családja, sajnálom őket"

Gondolta Laura, miközben belökték a "szobájába"-egy cellába, pókhálókkal, rettenetes körülmények között egy matraccal a földön és egy ablakkal a falon. A lány tudomást sem vett a körülményekről, már megszokta őket. Csak leült a matracra és nézett maga elé. Nézte az ökleit, melyből a karmok jönnek ki. Majd felállt és az ablakhoz ment. Hallotta a nagy robajt: a bárátságos hálószövő, Pókember küzdött épp Dr. Oktopusszal. Pókember elkapta az egyik csápszerű kart és magához rántotta Oktopusszal együtt, majd bemosott neki egyet. Győzött a hálószövő, majd észrevette, hogy elkeveredett a csata közben a várostól. Ez után észrevett egy épületet az egyik ablakban egy lánnyal- ez a lány Laura volt. Szemeztek egy kicsit, azután Peter intett a lánynak, mire az kissé zavartan ellépett az ablaktól. Peter nem értette mi történik, de úgy gondolta megnézi a lányt. Csak akkor vette észre a rácsokat az ablakon, mikor közelebb ment.
Az ablakból nem látott sok mindent, hiszen nem volt világitás. Majd rájött, hogy nincs is mit látni- a szobában nincs semmi, csak egy ágy és azon egy lány, ez a lány volt Laura. A lány nem vette észre a hálószövőt, míg az rá nem köszönt.
- Szia- köszönt rá kedvesen, de a lány csak nézett maga elé.- Minden rendben?- kérdezte
- Igen, persze- mondta a lány- Biztos sokan vannak akiket meg kell mentened. Ne velem foglalkozz, nem érek annyit.
- Néztem annyi filmet életemben, hogy tudjam, hogy azok a legértékesebb emberek, akik ezt mondják. Nem szeretnél beszélgetni?- kérdezte Peter.
- Ha tudsz gyere be. Valószínüleg nem sikerül, még én sem tudok ki...- valaki megböködte a vállát. Szemben állt vele a hálószövö. Laura ránézett az ablakra és látta, hogy szét van feszítve a rács, majd elröhögte magát
- Szép volt, Hulk!- mondta kissé csipkelődően Laura a vele szemben álló Pókembernek.
- X-23! Kivel beszélsz!?- hallatszódott egy goromba férfi hang az ajtó mögül.
- Senkivel, csak gyakorlom a kommunikációt, elvégre senkivel nem tudok beszélni, mivel bezártok ide!- fakadt ki Laura
- Csak jót akarunk
- Szerinted ez jó nekem?- kiabált a lány már-már sírva.
- Nem neked akarunk jót, hanem az embereknek. Gondolj bele! Ha egy szörny kimenne az utcára, milyen pánikot keltene az emberekben? Gondolkodj el rajta, Te szörnyeteg!

Ez után már csak a lépteket hallották. Laura lerogyott a matracra, amit az ágyának nevezett és sírva fakadt.
- Ki volt ez az ember?
- Egy rohadék. Miatta lettem olyan, amilyen
- Elviszlek innen, gyere velem!
- Mégis hova mehetnék?
- Megoldjuk

●●●●●●

FOLYT. KÖV.