Kpop Imagine√ [ Kérések Nyitva]

Theboyz-Kevin

Gy_Lari Remélem tetszik kicsit hosszú let, de igyekeztem vele. Bocsánat a késlekedésért.

Szerelem, milyen szép szó is. Aki egyszer bele esik a csapdájába az ott is ragad. Ha valaki szerelmes az agyát teljesen el lepi a rózsaszín vakitó köd ami teljesen elködösiti az elméjét és nem lát ki alóla. Veled sem volt máshogy de nem tehetél róla. Szerelmes lettél a középiskola legnépszerűbb fiújába. Lányok milliói ugrálták körbe és csorgaták rá a nyálukat amit messziről néztél végig. Mindent megprobáltál csak hogy felfigyeljen rád, jelenkeztél arra a szakköre amire ő is jár. Korepetálásokra jártál pedig egyáltalán nem volt rá szükséged hiszen kitűnő átlagod  volt. Minden platformon követed de semmi. Átnézet rajtad, és mintha ott sem lettél volna. Minden este azért bőgtél hogy miért nem vesz észre, a barátnőd agya már teli van annyit panaszkodsz neki és naivan reménykedsz abban hogy egyszer felfigyel rád. Egyik nap viszont fura dolog történt. Oda jött hozzád és elkezdet veled flörtölni, kitágult szemekel ledermedve és nagyokat pislogtál hogy hirtelen mi történhetett amikor eddig levegőnek nézet. Sok időt töltöttek együtt és mindig kedves volt veled. De arra álmodban sem gondoltad volna hogy a fiú ezt csak egy fogadás miatt csinálja. Ezért mit sem sejtve a dologból semmit határoztad el hogy valamelyik nap bevallod neki mit érzel. Szépen felöltöztél, enyhe sminket kenve magadra majd hajadat kiengedve kacsintotál magadra a tükörben. Űzeneted pityeget egyet hogy sms-ed érkezett amiben azt írta neked hogy már itt van a házad előtt. Megbeszélted vele hogy ma elmentek egyet kávézni ezért amint leértél és köszöntél neki elindultatok lassan egymás mellett sétálva.

-Szeretnék valamit bevallani neked-hajtotad le a fejedet egy hajtincset zavarodban a füled mögé türve. Ő csak unottan pislogot rád bicentve hogy mond.

-Én.... Szóval.... -dadogtad össze vissza meg állva amire ő is megtorpant. Semlegesen bámult rád mint aki szarik arra amit akarsz neki mondani.

-Kinyögöd még ma? -forgata meg szemeit karba fonva kezeit. Újaidat kezted el birizgálni és nem tudtál a szemébe nézni ezért a betont tanulmányoztad.

-Kedvellek-emeleted rá a tekintetedet. Kifejezéstelen arcal mustrált majd hatalmas nevetésbe tört ki, amit nem értetél hiszen az előbb mondtad el neki hogy kedvelled erre kinevet téged.

-Annyira szánalmas vagy T/N. -rázta meg a fejét gúnyos vigyorral ajkain

-Tessék? -kérdezted könnyidet visszatartva.

-Komolyan azt hitted érdekelsz engem? Még bottal sem piszkálnálak meg-nevetet amire könnyeid útnak eredtek hitetlenül nézve a férfira aki csak szórakozottan nézet rád.

-Szánalmas vagyok? -szipogtad -Komolyan neked szánalmasnak számit egy olyas valaki aki csak szimplán......szerelmes? -értetlenkedtél kiábrándulva néztél rá pár lépést hátrálva tőle. Erőszakosan le törölve könnyeidet nevetél fel elkeseredetten. A veled szembe álló férfi meg csak unottan nézte végig a jelenetet.

-Túl naiv vagy, ezért nem tudtál át látni a dolgokon édesem-kacsintot sóhajtva egyet-Csak egy fogadás miatt kezdtem veled beszélgetni máskülönben még rád nézni sem akartam volna-mért végig undorodva, amire közelebb lépve hozzá kevertél le neki egy akkora pofont hogy a kéz nyomod az arcán maradt.

-Rohadj meg! -kiabáltad a képébe majd sírva szaladtál könnyeidtől nem látva ami következtében neki mentél valakinek ami miatt a földön landoltál

-Nem tudtál kicsit vigyázni? -kiabáltad ingerüleltem rá sem nézve -Ma mindenki ellenem van? Komolyabb -mikor rá emelted tekintetedet még a szó is benned rekedt annyira megilletödtél.