Még csak egy egyszerű lány

13 0 0
                                    

Mivel már 21 éves vagyok ezért egyedül keltem fel az ágyból , nem élek a szüleimmel együtt. Jöttek a szokásos dolgok reggeli fej fájás, szédülés , elmentem leöblítettem az arcomat csapvízzel reggeliztem fogat mostam amiket minden ember szokott. Munkanélküli voltam mert , nem rég kirúgtak, túl sok volt az alkalmazott. Pénzem az még volt de muszály volt spórolni. Viszont el kell majd mennem boltba: fogyóban van az étel. Kicsit olvasgattam szeretem a könyveket az az egyetlen ami ebben a világban , sok az autó, nincs szabad tér legszívesebb elköltöznék. Eszembe jutott elkell mennem a boltba. Felkeltem és elmentem boltban vettem ételeket de, nem ez volt az érdekes. A szokásosan vásárolgattam ugyan úgy pörögtem a vásárlókocsival végig a sorokat mint, eddig . Mivel nem volt jó a reflexem ezért sikerült átsiklanom a müzlin ami, leborult és ki ömlött . Viszont tovább mentem , észre vettem egy alakot aki még sosem láttam a boltban ,nem egy városi nagy bolt nem szoktak váltakozni a vendégek. Eléggé sok ideig nézett , barna hajú , zöld szemű, egy melegítő , egy trikó volt rajta zsebéből kilógót a fülhallgató , valószínűleg futás után esett be : piciket liheget, nem ált be a normális lélegzete , teste picit izzadt volt. De nem zavartattam magam megvettem a dolgokat aztán sétáltam is haza mivel egy utcányira volt a bolt. Haza értem , megfőztem az ebédet már délfelé közeledett az óra .
..............................
Miután ettem ledőltem észre sem vettem mire mély álomba kerültem.
Arra keltem hogy az egyik , sőt az egyetlen barátom kopogtatott az ajtómon Rebeca.
Kicsit még pihentem rémélve hogy elmegy . Erre oda ordította : ő akár éjfélig is itt fog kopogni . Felkeltem nagy nehezen , elindultam az ajtó fele. Rebecat még általánosból ismerem voltak nézet eltéréseink de sosem hagyott cserben . Kinyitottam az ajtót , lazán, gyorsan belépett. "Persze érezd otthon magad" , ezt a megjegyzést kívűl hagyta. Leült a kanapéra majd felállt és elkezdett valamit keresni elején nem értettem mi jobb annál hogy leül a kanapéra legalább lazít így megkérdeztem tőle mit is keres . Megtalálta amit keresett azután széles mosolyra húzta a száját lerakta a pultra , egy boros üveg volt.
-próbálj kicsit lazítani mindig bevagy ide zsúfolva.
- miért csinálod ezt?
- hát nem azért vagyok a barátod hogy együtt zsúfolódjunk a barátoknak ez a dolga , akár hogy is ellenkezel ma inni fogunk , lazítani .
-talán de , nem iszok sokat csak annyit hogy ellazuljak ( gondoltam ezt akkor holott tudhattam volna úgysem az lesz amit kimondok )
- okes akkor öntök milyen napod volt?
- egy férfi furán nézett rám a boltban.
-biztos csak látott valamit, vagy csak kiszemelt magának és beléd zúgott.
- bármi lehetséges viszont ahogyan megnéztem azt hihette megtetszett .
- miért nem tetszik?
- nem tudom még nem is ismerem, meg nem tudom olyannak tűnt aki azt hiszi kinéz magának egy nőt akkor az bele is megy, az ilyen férfiak nem tetszenek
- ahh értem, tehát meg egy ideig nem szeretnél férfiak közelében lenni
-nem tervezem, de most beszéljünk rólad hogy vagytok meg vagytok?
- igen csak néha veszekedünk de, mindig kibékülünk, meg kéne beszélnünk ha egyszer odáig eljutunk , gondolkoztunk már egy kis babán is. A babát azután szeretnénk mikor megbeszéltünk mindent és nem leszünk ennyire feszültek.
- az jó lenne én lehetnék a keresztanyja. Fiút vagy lányt szeretnétek ?
- nekem mindegy csak az a lényeg egészséges legyen.

Beszélgettünk egy ideig aztán jött az ötlet menjünk el egy discoba kicsiket fokozzuk a hangulatot . Csak ennyire emlékszem , arra hogy mit csináltam nem meg arra sem hogy hogyan jöttem haza , Rebeca sehol sem volt bárhol kerestem. Viszont egy valamit tudtam , nagy rendetlenség volt a házban és fájt a fejem.

Lonely killerWhere stories live. Discover now