<Másnap>
<Sakusa>
Igázból nem történt semmi ugyan olyan nap volt mint a többi.Fel keltem,mentem suliba,ebédeltem és már jöttem is haza.Viszont egész nap azon gondolkodtam hogy Atsumu haza fog e kísérni.Bár ezen nem kellett gondolkodni mert amint fel vettem hátamra a cuccaimat már ott termett mögöttem a barna hajú.
-Akkor..haza kísérhetlek..megint?-Mondta kicsit megszeppenve.
-Persze!-Vágtam rá kicsit bátortalanul.
-Akkor menjünk!-Felelte vidáman a barna hajú.
Egész úton beszélgettünk.Nagyon jó volt a hangulat.És egy szempillantás alatt a ház előtt álltunk.
-Akkor be jössz?-Kérdeztem kicsit izgatottan.
-Igen!-Vágta rá a barna hajú
Viszont nagy meglepetésemre nem volt semmi.Mármint csak ki próbáltunk egy új videojátékot de azon kívűl nem volt semmi.Talán lehet hogy meg bánta a tegnapit?Jó tudom hogy nem történt semmi csak majdnem de azért azt is meg lehet bánni.Nem..?Vagy csak lehet hogy ez túl gyors neki?
A nagy gondolkodásomból Atsumu zökkentett ki mikor közölte hogy mostmár mennie kell.Majd miután el köszöntünk egymástól még integetett a távolból.Sajnáltam picit hogy el megy mert így megint egyedül maradtam pedig nagyon élveztem az időt amit vele tölthettem.
<Atsumu>
Nem mintha meg bántam volna a tegnapi próbálkozásomat vagy ilyesmi csak úgy gondoltam hogy picit jobb lenne előtte megismerni egymást.(jobban)
<kb 15perc múlva>
Végre haza értem!Már csak annyit akartam hogy a jó puha ágyamba fészkelődhessek és gondolkodhassak azon hogy most mit kezdjek Sakusaval vagyis hogyan közelítsem meg picit máshogy, valami nagyon más benne mint a többi lányban.Tudom hogy nem lány csak eddig nem éreztem fiú iránt ilyet.Persze ezzel nincsen semmi gond úgy értem rá máshogy gondolok mint az eddigi emberekre akik valaha is tetszettek.Olyan cuki a csillogó szeme és azok a fekete kunkori tincsei.Egyszerűen imádom.Vissza zökkentem a valóságba és nyitottam is be a szobába, viszont ami ott várt, az a látvány egyszerűen bizar volt mert hát csak az ikrem smárol az ágyon Sunával és még ennek tetejére látom hogy Samu keze éppen Suna ingjén van, már csak négy gomb volt hátra de mind ezeket férre téve ez nagyon cuki volt.Cukik voltak együtt.
-BOCS!!!-Kiáltottam fel egy kicsit meglepett fejjel.
Mire össze kapták magukat Suna már ment is.De azért a fal mögül próbáltam nézni őket, Samu még egy csókot hintett Suna extra puhának tűnő ajkaira (csak azért mondtam azt hogy tűnő mert még nem tapintottam meg..;) ).
-Na ez meg hogy alakult ki?-Kérdeztem kérdőre vont fejjel ikremet.
-Sehogy.Nem a te dolgod.-Fogta rövidre a dolgot Samu.
-De az ikred vagyok!-Szólaltam fel picit harsányan.
-Attól függetlenül ez nem a te dolgod.-jegyezte meg egy szemforgatással.
-Jó...bocs....Amúgy miért nem tudjátok ilyenkor be zárni az ajtót?Mi lett volna ha anya nyit be?-
-Tudom...Annyira le kötött hogy meg feledkeztem róla de figyi le lehet szállni a témáról.-Mondta már kicsit feszülten.Tényleg nem szereti ha az ikre vagyis én bele kérdez a nagyon privát dolgaiba.
-Oké oké nyugi.-Kuncogtam el magam.-Amúgy cukik vagytok együtt.-
-És mi van Sakusával?Azt mondtad hogy szimpatikus neked.-
-Igen...hát...nagyon... nem volt semmi mármint ma csak játszottunk pedig gondolkodtam rajta hogy csináljunk még valamit de mégül nem jött össze.Meg hát tudod nem akarom el sietni.-Feleltem nyugodtan.
-Jogos-Tudta le ennyivel a véleményét Samu.
Nagyon korán el aludtam nem is tudom hogy aludhattam el olyan korán lehet mert nagyon fáradt voltam.Viszont egész este csak Sakusán járt a fejem, és még vele is álmodtam.
<Sakusa>
Végül bele törődtem abba hogy ma nem történt semmi, hisz nem akarom ezt annyira el sietni.Viszont remélem nem ilyesztettem el semmivel.Anyám pedig nagyon őrült hogy lett egy barátom.Figyelemmel kísért minket minden hova amikor nem a szobámban voltunk és ez meg kell mondjam eléggé zavaró volt.De inkább anyámra hagytam.
