1.

808 37 10
                                    

Niki

-Jungwon hyung menjünk le a városba kérlek.
-De hát tegnap voltunk lent.
-Tudom de láttam valakit, aki nagyon különbözött mindenkitől. Meg akarom találni!
-Minek? Hogy megöld vagy mi? Te is tudod, hogy a városban nem táplálkozhatunk. Csak ezeket a szaros tablettákat ihatjuk meg a saját vérünkel kevert vizet.
-Tudom, de nem is megölni akarom. Meg akarom ismerni.
-Fiú vagy lány?
-Lány.
-Ch jó menj de én nem megyek. Vidd vagaddal Jake et vagy Sunoo-t. Ha ők nem akarnak menni te sem mehetsz.
-Jójó értem. Köszi hyung.

Miután kisétáltam hyungom szobájából, egyből futottam a másik két bátyáméhoz. Vagyis hát hárman alszanak egy szobában nem értem miért pedig lenne hely külön aludni. Na mindegy rájuk hagyom.

Be kopogtam majd egy             " gyere" után be is léptem szobájukba, meghajolva elöttük.

-Hyungjaim kérlek szépen titeket gyertek le velem a városba.
-Én benne vagyok.
-Én is.
-Miért akarsz le menni? Tegnap voltunk lent.
-Azért drága Sunghoon hyung mert láttam egy lányt akit meg akarok ismerni.
-Nem gondolod, hogy ebből még baj is lehet? Te herceg vagy. Ő meg egy alatvaló.
-Nem nagyon érdekel, hogy hétköznapi ember. Pont ez a jó benne. Nem tudja ki vagyok. Így nem fog a pénzemre pályázni.
-Valld be Hoon ebben van igazság.
Állt ki mellettem Sunoo hyungom.
-Igaz. Hát menjetek. Én most nem megyek. Rengeteg papírmunkám van.
-Rendben. Öltözzetek lent a kapu nál várlak titeket.

Bólintottak válaszul majd elindultam szobámba, hogy én is átöltözzek.

***

-És Niki szerinted meg is találjuk azt a lányt?
-Igen. Emlékszem az illatára. Nagyon különleges volt.
-Tényleg? Megpróbálnád le írni kérlek.
-Vanínia és mangó keveréke és 0 ás vér illata volt.
-Huha. Hát ez tényleg különleges.

Orrommal szagot is fogtam és egyből elindultam abba az irányba ahol az illatát éreztem a lánynak.
Egy kis kertes házhoz vezetett utunk s mint kiderült ez a városi könyvtár akar lenni. Őszintén én sosem jártam erre hiszen nem nagyon szeretek olvasni de Jake hyung mondta, hogy ez a könyvtár.

-Menjünk be.
-Okés. De amúgy így egyből le akarod támadni? Oda mész hozzá vagy mi?
- Hát keresek egy könyvet majd leülök mellé és hátha sikerül vele beszélgetnem.
-Ez aztán a nagy terv, na mindegy. Menjünk még mielőtt besötétedik.

Bent egyből megláttam a lányt ahogy az asztaloknál bele merülve olvas egy könyvet. Hyungjaim a hátsó könyvespolcok felé vették az irányt így én a középső sornál állapodtam meg. Irodalom. Ezt még valamennyire szeretem is. Mikor még édesanyám élt nagyon sokat olvasott nekem egy verses könyvből így hát nézegettem, hátha itt is megtalálható az a könyv. Szerencsémre volt így azt ki kapva a többi közül meg indultam az asztal felé. A könyvet le tettem az asztalra. Nem feltűnően tehát nem hangoskodtam, hogy rá nézzen de szerencsémre észre vett így felnézve a könyvből rá nézett a könyvre amit én tettem le az asztalra.

-Ide ülhetek melléd?
-Persze, ülj csak.
-Köszi.
-Szereted a magyar költeményeket?
-Igen. Édesanyám sokat olvasott nekem ebből a könyvből mikor kisebb voltam.
-Tényleg? Ez király. Én is nagyon szeretem ezeket a verseket. De ebből a kötetből valaki kitépte a kedvencemet.
-Ki lehetett az az idióta.
-Nem tudom. De remélem hoznak majd új példányokat, hogy újra tudjam olvasni azt a verset.
-Én is remélem, hogy lesz másik. Egyébként Niki nek hívnak. Örülök a találkozásnak... ömh...
-Minju.
-Örülök, hogy megismerhettelek Minju.
-Én is örülök Niki.

2021.04.29
Kezdés.

Drunk dazed/ Enhypen. ff.Where stories live. Discover now