Az élet csupa meglepetés

31. rész《Az aranyhal》

18+ tartalmaz. Csak saját felelőséggel!

~~~

Amelia

Belépve az ajtón nem látok senkit. Az apját se. De pár pillanat múlva megjelenik az említett személy. Épp lefelé jön az emeletről. Legutóbb még hosszú szakálla volt, most csak borostája van. Míg Isaac magas ő inkább vállban szélesebb. Ha nem tudnám, hogy az apja akkor nem tudnám megmondani, hogy rokonok. Hogy apa-fia. Isaac-nek nagyon sötétbarna a haja, már szinte fekete, míg az apjáé világos barna. Isaac szeme kék, míg az apjáé zöld. Az hajszínét az anyjától örökölte. Kávébarna és dús. Szeme is kék. Mint az anyjáé.

- Amelia Hayes. - nyújtom felé a kezemet.

- A barátnőd? - kérdezi Isaac-től, mire hetykén bólint. - Thomas Reed.

- Menjünk fel.

- Örültem a találkozásnak Amelia. - mondja mikor felérünk az emeletre.

- Én is. - igazából nem. Fura volt azzal az emberrel találkozni, aki régen verte a fiát és a nőt, akit szeretett.

- Komolyan? Örültél a találkozásnak?

- Nem, de ez alap tisztelet. Igazából az egész fura volt. És kényelmetlenül éreztem magam.

- Nem hagylak vele kettesbe. - mondja és leveszi a cipőjét. Én is leveszem a kabátomat és a székére teszem.

- Na nézzük, mit kínál a Netflix. - veszem el az íróasztaláról a laptopját és leülök az ágyára. - Jelszó?

- Találd ki. - összehúzom szemem.

- Akkor lássuk. - összedörzsölöm a tenyerem. - VonzóPasi01. - pötyögöm be a betűket. Helytelen. - VonzóPasi02.

- Soha nem lennék második. - mondja és leül mellém.

- EgoistaBarom0102. - biztos, hogy nem ez, de mivel nézi miket írok, így ezt muszáj volt. Felröhög.

- Nem talált. Tehát nem filmezünk? Amúgy is rengeteg ötletem...

- Shh... - teszem az ujjamat a szája elé. - Kitalálom. Volt házi állatod?

- Volt.

- Mi?

- Egy kaméleon. Még nagyon régen.

- Hogy hívták?

- Nincs neve.

- Nem adtál neki nevet?

- De. Azt, hogy Nincs Neve.

- Ez komoly? - felröhögök.

- 5 éves voltam.

- Mi történt vele?

- Hát...

- Na mondd már.

- Biztos hallani szeretnéd? - bólogatok.

- Akkor... Anyu az ötödik születésnapomon beállított egy kaméleonnal. Nem volt ötletem, hogy mi legyen a neve, így mindig halogattam. Viszont, amikor etettem mindig úgy köszöntem neki, hogy Szia Nincs Neve. - elmosolyodom, mert eltudom képzelni a kis öt éves Isaac-et, aki épp eteti a Nincs Neve nevű kaméleonját. - Aztán egyik nap nyitva hagytam az akvárium tetejét. Csak egy pillanatra, míg elmentem pisilni. De mire visszaértem Nincs Neve már nem volt az akváriumba. Kimászott. Én azt hittem, hogy elbújt csak nem találom. Minden reggel oviba menet leraktam a földre a kaját, ha éhes akkor tudjon enni. Egyik nap kint játszottam a kertbe. Labdáztam azt hiszem. És a labda az ablakomhoz esett. Még régen ott volt egy nagy bokor. Szóval bemásztam a bokorba, hogy kivegyem a labdát és ekkor találtam rá Nincs Nevére. Mint kiderült kimászott az ablakon.