Bátyám Legjobb Haverja

38.《 Hétkor 》

Napok teltek és teltek, de nem annyira gyorsan, hogy már nyár legyen vagyis ha az időjárást nézzük egy napig volt nyár. A dolgok kezdtek lecsenedülni. Apa, anya és én elkezdtünk kibékülni helyesbítve én velük, de ahogy megbocsájtottam kaptak egy telefon hívást az Európai cégtől, hogy valami para van. Mivel ők a főnökök hamar repülőre kellett szállniuk és Európába mentek.

Sandra az óta többször volt nálunk. Alice és ő valamennyire kibékültek, megbeszélték a dolgokat. De aminek nagyon örülök, hogy nem volt kés dobálás, tányér repkedés.

Ericcel ugyan úgy vagyunk sokszor agyon nyomtam már.

Nathan, nos Nathan. Miután kijelentette, hogy vette a nyakláncot nem lopta elhagyta a szobámat és némasági fogadalmat tett. De full komolyan.

- Figyelsz egyáltalán rám Nancy?- hisztizett Sandra. Már egy órája készülődik mert el akar menni buliba az utolsó előtti napon suli előtt.

- Bocsánat, elkalandoztam- emeltem fel a szemem rá.

- Biztos nem jössz el?- kérdezte.

-Buliba menni én? Kösz, de most inkább a halál- keltem fel és elkezdtem kutakodni a szekrényben. - Ez nem volt még rajtad- dobtam le az ágyra egy fehér farmer nacit.

- De ez fos- nézett fintorogva.

- Csitt... a legjobbtól tanultam- nevettem közben pedig tovább nézegettem a felsőket.

- A melegeknek miért ennyire jó a stílusuk? - kérdezte.

- Na azért túlzás ez. Emlékszel az összenőtt szemöldökűre? kérdeztem nevetve- Na annak nem volt stílusa-

- Az meleg volt?- kérdezte megdöbbenve.

- Aha, de még mennyire- dobtam ki egy glitteres felsőt.

- Nem! Úgy fogok kinézni mint egy diszkó gömb- hisztizett.

- Chill, jó leszel- öleltem meg. I want it, I got it, I want it, I got it. You like my hair? Gee, thanks, just bought it. Szólalt meg a telefonom. Gyorsan felkaptam.

- Igen?-

- Jöjj haza húgom- mondta teljesen komoly hangnemben Eric.

- Jaj Istenem- nevettem fel. - Pár perc és otthon leszek- mondtam

- Vár húgom téged a meleg fiú barátod Alies Liam. Jó modorú egyén- hülyéskedett.

- Krisztus na szia- tettem le.

- Mennem kell. Ha van valami hívj. Oksi?- kérdeztem közben pedig megöleltem.

- Mielőtt megyek úgy is beugrok hozzátok- mondta.

- Nancy beszélhetünk?- kérdezte Nathan miközben épp szenvedtem azzal, hogy bekapcsoljam a nyakláncomat.

- Csak akkor, ha segítesz- nyújtottam neki a nyakláncomat.

- Szaladok- mondta és kivette a kezemből. A hátam mögé ment és eltűrte a hajam az egyik oldalra. - Ezt én adtam még neked- suttogta a fülében mire libabőrös lettem. Ezt ő is észre vette és elnevette magát.

- Igen- mondtam, de ez inkább cincogásnak hangzott.

A nyakamat óvatosan megsimogatta és elengedte a nyakláncot. Lassan megfordultam. Közel volt sőt nagyon közel... Arra lettem figyelmes, hogy a szemem az ő szeméről lejjebb vándorolt. Az ajkára. A levegőt sokkal nehezebben vettem, úgy éreztem mintha a szoba egyre kisebb lenne. Szinte 3 centi választotta el tőlem az ajkát az enyémtől.