30. rész

85 1 3
                                    

Nagyon magam alatt vagyok. Azt hiszem előveszem a naplóm és kiírok magamból mindent....

02.17
Elhagyott, örökre. Szilveszterkor kissé részegek voltunk mindketten. Akkor ő is bavallotta, hogy szeret engem. Csókolóztunk is, majd azt mondta, hogy a megtestesült gonosz vagyok, és elfutott. Következő mise után, bocsánatot kért a viselkedéséért, és hogy gonosznak nevezett. Persze azonnal megbocsátottam, és szívem szerint újra megcsókoltam volna, de nem tehettem. A legjobb barátnőimnek azt hazudtam, hogy már nem szeretem. De Andi mindent tud az igaz, őszinte érzéseimről. Január végén, február elején anyámékkal síelni mentünk. Életünkben először, de mind jól éreztük magunkat. Ha csak tudtam volna, itthon ő miben mesterkedik, nem lettem volna ilyen nyugodt.

Ma (a kiruccanásunk utáni héten) megyek misére. Ezen a héten volt Valentin nap is, és egy kis aprósággal készültem  a szerelmemnek. Mikor elkezdődik a mise megdöbbenve látom, hogy egy másik pap jön be és nem Dénes atya. Megnyugtatom magam, hogy biztosan csak valami halaszthatatlan fontos dolga akadt és jövő héten már ő lesz. Mise végén, mégis odamegyek a volt hittan tanáromhoz és rákérdezek.

-Dénes atya jövő héten már itt lesz?

-Jaj, te nem is tudod -rázta meg a fejét, majd folytatta -Egy másik településre küldték. Az ország másik részébe, Debrecenbe. Fontos dolog miatt kerested?

-Nem, csak beszélni akartam vele valamiről, de akkor mindegy.

Nagyon elszomorodtam. A volt tanárom, nagyon kedvesen megadta a számát, és a címét is. De nem fogok neki sem telefonálni, sem írni. Elfelejtem. El kell felejtenem őt.

















Sziaszzok!
Ennek a sztorinak is vége. Legalábbis az első évadnak. Majd valamikor írok még másodikat, persze ha olvassátok.
Amúgy tetszett maga a történet?

Tiltott szerelem (Befejezett)Where stories live. Discover now