Drunk dazed/ Enhypen. ff.

5.

Niki

Nehéz döntések után, mindenki átváltozott és haza repültünk. Igaz voltak köztünk akik alig bírtak egyenesen repülni, gondolok itt Sunoo ra, de haza jutottunk.

Jungwon hyung mondta hogy ezen a héten már nem megyünk le szóval kicsit szomorú voltam, hiszen oda akartam adni Minju nak a könyvet.

Másnap reggelinél apánk végre szólt is hozzám pár szót. Igazából csak akkor szokott, ha kér valamit vagy kérdez és ez most sem volt másképp.

-Niki fiam! Hogy állsz a balettel?
-Egész jól.
-Délután megnézem, hogy megy. Heeseung! Sunoo! Ti hogyan álltok a vívással?
-Nagyon jól apám.
-Rendben. Jövő hét után lesz a fesztivál. Niki, Heeseung és Jake. Ti nem jöhettek.
-Mi miért nem?
-Nem bírnátok ki. Ti hárman teljesen megváltoztok a vérhold hatására. Tavaly is azt a férfit este megkergettétek.
-Rendben apám, ha úgy óhajtja itthon maradunk.

Nem értettem Heeseung ot. Az a fesztivál a legjobb esemény az egész évben. Én mindenképpen el fogok menni.

🦇🦇🦇

Szinte az egész napomat a táncteremben töltöttem. De ami aggasztott, hogy apám az egyik szolgával hozatott be a terembe egy boka láncot aminek az egyik vége a korláthoz volt erősítve. Nem tudom mit akar azzal de miután lerakták el is mentek. Nagyon aggasztó.

Az egész hetem gyakorlásból állt. Egyszer zongora egyszer tánc és még vívásra is elmentem egyszer.
Este örültem ha le ülhettem egy kicsit játszani a játékaimmal. És ne ne röhögjetek ki igen én 15 évesen játékokkal játszom. Nem volt rendes gyerekkorom szóval szerintem ez normális. Vagyis remélem normális.

🦇🦇🦇

Kedd. Hogy én mennyire imádom ezt a napot. Végre le megyünk és láthatom Minju t.

-Hyung, hyung mikor indulunk már?
-Meg várjuk Sunoo t és Jake et és megyünk.
-Aish jó de hol vannak már?
-Nem tudom. Ha ennyire türelmetlen vagy keresd meg őket.
-Jó.

El indultam a kis felfedező utamra, már komolyan úgy éreztem magam mint Dóra. Kérdezném tőletek. Ti látjátok merre van Sunoo és Jake?
Oh a könyvtár köszkeee.

Megnéztem a könyvtárat is és szerencsémre ott voltak de nem vettek észre. Valamiről beszélgettek.

-Na akkor megmutatod Jake?
- Aha. Nézd.
Nem hittem a szememnek. Jake is ugyan azt csinálta a kezével amit Sunghoon hyung is tud. Ez nem fer olyan menő képességük van.
-Na nekem ez a képességem. Most te jössz.

Kíváncsian lapultam a polc mögött. Sunoo felemelt az asztalról egy vizes poharat majd bele harapott csuklójába és bele csöppentette a vérét. A pohárral keverő mozdulatot csinált majd csak azt vettem észre, hogy a víz teljesen átváltozott vérré.
-Tessék kostold meg.

Jake elvette a poharat Sunoo kezéből majd bele kortyolt.
-Ez..nagyon jó. Szóval miért is titkoltad ezt eddig?
-Meg akartam magamnak tartani a készletem.
-De hisz ez egy kifogyhatatlan készlet miről beszélsz.
-Jó és szerinted kellemes megharapni a csuklómat?
-Jó ebben van igazság. És ez amúgy csak akkor működik ha saját magad harapod meg?
-Nem igazából bárhogy működik csak a vérem kell hozzá.
-Akkor most már értem miért nem akartad ezt elmondani.
De amugy menni kéne szerintem màr várnak ránk.

Itt már nem bírtam ki, hogy ne szóljak bele.

-Hát ja vártunk rátok.
-Niki? Te mikor kerültél ide?
És mennyit hallottál?
-Mindent.
-Ne mond el senkinek kérlek.
-Nem mondom el nyugi. Meg tudom érteni én is miért nem mondtad el.
-Ha már te is így itt vagy. Neked mi a képességed?
-Fogalmam sincs.
-Még nem jöttél rá?
-Nem.
-Uh kínos. Na mindegy menjünk.

Lent a városban kerestem mindenhol Minju illatát de valahogy mindenütt csak büdös kutya szagot éreztem. Mivel így az illatra nem számíthattam gondoltam próba szerencse megnézem a könyvtárat. És, hogy én milyen mázlista vagyok, szeretnek a könyvtárak. Ha valakit keresek az bizos, hogy ott lesz az a személy.

🦇🦇🦇🦇🦇🦇🦇🦇🦇🦇🦇

Nincs át olvasva!!