Álom pasi /szünetel/

21. Fejezet {Bízz Bennem}

Utálok korán kelni, utálom az ébresztőt, utálom a sulit. De legalább ma nem késtünk el mivel Kate nálunk aludt. Piros pont nekem. A telefonom azóta se lett meg, még Blake se hozta vissza pedig reménykedtem, hogy valami csoda folytán vissza teremti hozzám az ég, de nem. Szóval a régit használom ami olyan törött, hogy szinte csoda az is ha érzékel. Elég lassan telt a hét, sokat kellett tanulni az őszi szünet előtt csomó dolgozatot írunk most tudjátok "nehogy elfelejtsünk valamit". Most péntek van, épp sétálok ki a tesi öltözőből, mert persze utolsó két órának berakni egy dupla tesit olyan buli.

-Hé -szól utánunk Blake. -Jöttök a mai meccsre? -áll meg előttünk.

-Persze -vágja rá Kate. Nem is számítottam másra, ott van a pasija.

-Kihagyom, hulla vagyok -pedig most még kicsit érdekelt is volna.

-Elvigyünk? Ha nyerünk utána ünneplünk a Roger's-ben, ha vesztünk meg csak elfelejtjük a szar meccset -vázolja a terveket.

-Nem értem ezt miért kell megkérdezni -válaszolja mosolyogva Kate.

-Mehetünk vagy még dumcsiztok? -kérdezem nyűgösen. Tényleg egy kis pihenésre vágyom csak. Jó meg egy kakaóra.

-Megyünk nyugalom. Szia -pillant Blakere és el is indul. Intek egyet neki és boldogan barátnőm autója felé veszem az irányt.

-Örülök, hogy ilyen vagy -mondom neki az autóba.

-Milyen? -veszi el egy pillanatra a tekintetét az útról, hogy rám nézzen.

-Boldog -vonom meg a vállam. -Eddig egyik barátoddal se voltál ilyen -tűnődöm el.

-Igen, én is úgy érzem hogy ez most más -válaszolja fülig érő szájjal. Örülök a boldogságának, eddig neki is csak rossz tapasztalatai voltak általában, ideje volt neki egy ilyen jó és nyugodt kapcsolat. -Már csak neked kéne valaki -célozgat.

-Hát az se mostanában lesz -válaszolom amolyan, felejtsd el stílusban.

-Pedig Hudsonnal eléggé shippelünk titeket -próbálkozik tovább.

-Ilyen menő shipp nevünk is van? Csak mert ha nincs akkor nem eléggé -kérdezem poénból.

-Még nincs, de rajta vagyunk az ügyön -válaszolja teljesen komolyan.

-Hurrá -remélem kiérzi a hangomból a szarkazmust.

°°°

Éjfél van, sorozatot nézek mikor csipog a telóm.

Pitbull: Most indulok haza, minden oké

Én: Wao túlélted nélkülem?

Pitbull: Szörnyű volt nélküled, nagyon

Én: Haha, szokd meg ;) Nem bulizok én annyit mint ti.

Pitbull: Sajnos. Miért ver engem az isten egy ilyen legjobb barátnővel?

Én: A legjobbat kaptad

Pitbull: Tudom.

Boldogan rakom le a telóm, hogy minden oké. Kate tényleg olyan mintha a nővérem lenne, általában mindig megvárom amég haza ér meg ilyenek. Biztos ami biztos. Már fél álomba vagyok és teljesen átadtam magam az ágyamnak mikor újra csipog a telóm.

Seggfej: Miwrz nrm jittwl ek na? -Mivan? Ez most egy kód nyelven van és béna vagyok?

Én: Na ezt újra

Seggfej: Bocs az eső írt helyettem. Szóval miért nem jöttél el ma?

Én: Azt hittem részeg vagy

Seggfej: Soha

Én: Várj kimászok a törmelékek alól, mert rám szakadt a plafon.

Seggfej: Haha. Ne tereld a témát. Miért nem jöttél?

Én: Fáradt voltam

Seggfej: Szóval fáradt vagy de fél egykor még fennt vagy?

Én: Ja, valahogy úgy. Megvártam amég Kate haza ért.

Seggfej: Holnap mit csinálsz?

Én: Semmit

Seggfej: 10 körül nálad vagyok. Jó éjt.

Én: Jó éjt

Én: Várj mi? Miért leszel itt?

Én: Blake!!

Hát erre már nem fog válaszolni úgy érzem. Miért akar jönni? Ahhh. Állítok ébresztőt és vissza helyezkedek a legkényelmesebb pozícióba. Valami fura érzést érzek a gyomromba de megpróbálom elnyomni és az alvásra koncentrálni. Csak az alvás és én.

°°°

8 kor csak úgy kipattannak a szemeim. Oké, hogy jön hozzám tizre, de mit vegyek fel vagy mi van? Végül egy sima farmer és egy szürke belebújos pulcsi mellett döntöttem. Ettem egy pirítóst és kiültem a teraszra. A kicsit sem hűséges vérebem rögtön mellém szegődött és élvezze a kényeztetést. 10:01 kor nyitódott az ajtó.

-Késtél -pillantok fel Blakere.

-Ez az elegáns késés -válaszolja és megáll a kisajtóba. -Jössz?

-Hova? -kérdezek vissza és sóhajtva felállok.

-Na gyere -nyitja ki a kocsi ajtaját nekem h beüljek.

-És ha elrabolsz? -kérdezem miközben beülök.

-Vissza hoználak, nem bírom ki veled sokáig -csukja be az ajtót és bepattan a sofőr ülésre.

-És hova megyünk? -kérdezem újra.

-Ne kíváncsiskodj -forgatja a szemét.

°°°

Szinte bealszok a kocsiba mikor érzem, hogy megálltunk. Kinyitom a szemem és... a hokicsarnok? Mi?

-Miért ide jöttünk? -kérdezem.

-Mire számítottál? -kérdezi a pofátlanul tökéletes mosolyával.

-Igazából fogalmam sincs -vonom meg a vállam.

-Bízz bennem -válaszolja és elindul be.

-Ez elég nehéz -mormogom.

-Próbálj meg -pillant hátra rám.

Sziasztoook!

Kicsit csúszott a rész de megérkezett. Remélem ez is tetszik nektek ❤️
Ha igen ne maradjanak el a
voteok és a kommentek imádom őket olvasni.
Kitartást a sulival kapcsolatban.
Ha valami mesélni valótok van esetleg akkor írjatok le nyugodtan, kíváncsi vagyok, hogy vagytok 🥰

Puszi A Pocitokra és Kitartást
Igyekszem a kövi résszel