Örökre együtt?Kétlem! 2.évad ‖Befejezett‖

~2.évad 12.fejezet~ {Esti grillezés}

Mikor szép lassan kinyitottam a szemem,egy hatalmas francia ágyon feküdtem.Fogalmam sincs hogy hol vagyok,meg hogy kerültem ide.
Lassacskán felültem,és körülnéztem.

A bámészkodásomat egy nyikorgó hang zavarta meg.Ránéztem az ajtóra ami nyikorgott.Lassan besétált rajta Allison.

-Végre felkeltél!-mosolyodott el.

-Mióta vagyok kiütve?-kérdeztem.

-Olyan két napja.-felelte kicsit zavartan.-Mikor használtad rajtunk a képességedett összeestél.

-Hát ez egy kicsit furcsa volt végig hallgatni.-vakartam meg zavartam a tarkóm.-Ötös?Apu?

-Nyugi Thalia,mindenki jól van!-nyugtatott a nő.

-Hála ég!-raktam össze a kezem.

A nő mosolyogva kiment a szobából.Mivel két napig rajtam volt egy ruha,ezért elmentem gyorsan zuhanyozni utána kerestem valami ruha darabot a szekrényből.

Mikor mindennel elkészültem kimentem a szobából.Egy hatalmas nappali tárult elém.Egy fal választotta el a konyhától.Azt el ne felejtsem hogy a nappaliban egy bazi nagy tévé is volt,nagy kanapéval.Ezek két napig bankot raboltak,hogy ilyen házba “költöztünk„?

Amugy az egész helyiségben csend volt.Sehol senki.Allison is hova tűnt?

-Thalia fordulj meg!-szólított egy ismerős hang.

Megfordultam és megpillantottam apám.Mármint Klaust.Na értitek.
Boldogan odarohantam a férfihoz,és a nyakába ugrottam.

-Örülök hogy jobban vagy!-puszilta meg a fejem búbját.-A többiek kint vannak az udvaron.

-Akkor induljunk!-indultam ki hátsó ajtón.Kiértem és megláttam a többieket akik épp azon veszekednek hogy hogyan kell össze rakni egy grill sütőt.

-De te gorilla,azt nem oda kell!!-rivallt rá Diego Lutherra.

-Mióta ökörködnek evvel?-kérdeztem apámra nézve.

-Nem is tudom.-felelte.-Asszem kettő vagy három órája.

-Jesszusom Diego!-csapta fejbe magát Ötös.

-Látom jól el vagytok!-szólaltam meg.

-Thalia!!-örvendezett Vanya.

-Nevetséges amit csináltok!-nevettem el magam.

-Ha ennyire tudod,akkor csináld meg te!-gúnyolódott Diego.

-Akkor ad oda azt a papírt!-nyújtottam a kezem.

-Esküszöm ha megcsinálod veszek neked annyi ruhát amennyit csak akarsz.-hűlt el Ötös.

-Akkor tartsd is ehhez magad!-pöccintettem meg az orrát,amit egy bunkó arc mimikával mutatott ki.

Megnéztem pontosan a papírt hogy mit hogyan kell.Addig a fiúk elmentek kajáért,italért stb.Addig a lányok kint megterítettek,én pedig tovább babráltam a grillt.Bő fél óra alatt megcsináltam a grillt.

-Úgy érzem hogy Ötös pénztárcája fájni fog!-nevette el magát Vanya.

-Az biztos!-helyeselte Allison.

-Fogadjunk hogy a fiúk hűlni fognak a látványtól.-vigyorodtam el.

-Az nem kétség!-fogta meg a vállam Allison.

Egy óra múlva a fiúk is megérkeztek.Nem bírták felfogni azt a szörnyű dolgot,hogy egy lány sokkal jobban ért a grill sütőhöz mint egy férfi.Legalább is ezt az egészet Diego vette fel.Bunko volt mint föld.

Luther elővette a megszerzett élelmiszereket,amiket aztán rendbe raktunk.A húsokat elkezdtük grillezni.Allison egy jó parti zenét rakott be,amin mindegyikünk táncolt.
Mit ne mondjak kicsit be is rúgtúnk.Annyira nem estünk túlzásba,de Allison,Klaus és Ötös leitták rendesen magukat.

Luther tovább grillezett,míg én és Vanya néztük ahogy a részeg banda kiabálva énekel,közben sorba nyelik le a feleseket.

Ötöst elkapta az 5 perc,ami annyit jelentett hogy teljesen hozzám bújt.Alig akart elengedni.Jó érzés volt,de mégsem olyan amikor józanon bújik hozzám.

-Milyen kis bújós lett!-kuncogott Vanya.

-Rá jött az 5 perc.-simogattam a fiú hátát.

-Sz..szeretlek..Thalia!-nyöszörögte ki Ötös.

-Én is!-pusziltam meg a feje búbját.

-Jó lenne ha mindig ilyen kedves és aranyos fiú lenne.De a gyilkos múltja sajnos elvette tőle az érzelmeit.-ült le mellénk Luther.

-Hát igen!-helyeselte Vanya.

Még egy kicsit kint voltunk,utána hála az időnek abba kellett hagynunk a bulizást,mert el eredt az eső.Berohantunk,és próbáltunk minél több cuccot nem el ázva behozni.

-Tulajdonképpen honnan van ez a ház?-fordultam a gorilla felé.-Amíg ki voltam utbe,addig ti bankot raboltatok?

-Dehogy!-vágta rá.-Csak ki kölcsönztük egy hónapra,amig Ötös nem talál ki egy tervet hogy mégis hogyan jutunk vissza a mi évünkbe.

-Oh,értem.-mondtam.

Este nyolc felé Allisonék kezdtek kijózanodni.Mind a négyük a fejükre panaszkodtak.Csak gratulálni tudok nekik.Bennem is volt alkohol,de most tűrtőztetnem kell magam.Nem akarok hülyeséget csinálni.

Este fél tizenegy felé összepakoltunk,megcsináltuk az esti rutinkat,utána mindenki ment a saját szobájába.Ötös már hátán feküdt és vizsgálta a plafont.

-Mi oly érdekes abban a plafonba?-dőltem le mellé.

-Az hogy színes.-felelte egyhangúan.

-A te szobádnak is volt színe nem?-fordultam a fiú felé.

-De..de az egy olyan szín volt amit már megutáltam az évek során.-felelte.

-Jaj,pedig szerintem a kék szín nagyon íllik hozzád.-tettem hozzá.

-Most buktál le hogy mikor még titokban náluk éltél,bejárkáltál a szobámba.-fordult felém vigyorogva.

-Már mindegy.-vontam vállat.Mélyen a szemébe néztem,és egy szenvedélyes csókot nyomtam ajkaira.

Csókolózás után össze bújva el aludtunk.El alvás előtt már imádkoztam hogy semmi se történjen már velünk.Nagyon sok rossz dolog történt az elmúlt napokba/hetekben/hónapokban,sőt még az években.Remélem hogy ezek után nyugodtan mehetünk vissza a mi évünkbe..

Sziasztol!1-2 hónapig nem volt rész.Emiatt nagyon haragudok magamra.Nem akartam hogy könyv nélkül legyetek,de egyszerűen semmi energiám,meg semmi ihletem nem volt.Szóval remélem hogy tetszik ez a rész.Holnap hozom a következőt!❤️Addig is szép napot!❤️