Sebastian x reader

1. A rejtélyes gyilkos

Egetrengető tűz ütött ki a Phantomhive birtokon. Mindenki odaveszett a tűzben, kivéve Cielt a legfiatalabb Phantomhiveot, aki csak az udvarról figyelte ahogy a vörös minden színében pompázó lángcsóvák elnyelik egykori házát. Szerződést köt egy démonnal akinek a Sebastian Michaelis nevet adja. Ez a démon aki komornyikjaként dolgozik, segít neki megtalálni szülei gyilkosát, hogy bosszút tudjon állni a tűz eset miatt. Komornyik segít a birtokot eredeti állapotába visszaállítani. Pont ugyan olyanra, mint amilyen a tűz előtt volt.

Egy napon mikor a fiú a komornyikjával sétál, meg lát az utcán egy nála pár évvel fiatalabb lányt és úgy érzi, hogy hasonló sorsú, mint amilyen ő volt. Elhatározza magát, hogy örökbe fogadja és segít neki biztonságos útraterelődni. Sebastian megdöbbenve figyeli, hogy az utálatos Grófból egy együttérző felelősségteljes fiatal úr lesz.

Pont egy éve a baleset óta egy hatalmas vihar tombolt a birtokon. Míg Sebastian Cielt és [Név]-et vitte egy biztonságos helyre. Addig a személyzet igyezekett becsukni az ablakokat és nyílásokat. A démon elment körülnézni, mivel az épületben furcsa hangokat hallott. A gyerekeknek pedig azt az utasítást adta, hogy bujanak el a szobában.

Már hosszú idő telt el mióta a komornyik elhagyta a szobát.

- Te maradj a szekrényben, én addig megnézem hova tűnt Sebastian! - mondta a Gróf az örökbe fogadott lánynak. [Név] úgy tett ahogy azt báttya parancsolta neki.

Ciel óvatosan nyitotta ki az ajtót, de nem Sebastiant találta, hanem egy számára ismeretlen démont. Az idegen kapva az alkalmon támadta le Cielt, aki próbálta megvédeni magát amíg Sebastian jön és megmenti. Mintha az előbb említett ezt megérezte volna, futni kezdett a gróf felé. kicsapta a szoba ajtót, döbbenve látta, hogy az ablak nyitva és a fiatal úrnak súlyos sérülései vannak.

- Bocchan! - sietett hozzá és ölébe kapva cipelte az ágyhoz. Lerakta és egy szomorúságot tükröző arc nézett vissza rá.

- Seba...stian maradj.. [Név] mellett és vigyázz rá! Ez pa..rancs! - ezek voltak Ciel utolsó kérései és egyben szavai is. A Démoni komornyik, csak meredt a fiatal úrra majd a halkan nyíló szekrény ajtó felé kapta tekintetét.

Az ijedt [Név] előbújt a szekrényből és odarohant a komornyikhoz. Megölelte a lábát és sírva szorította.

- Maga jól van Kishölgy? - kérdezte a démon.
- Igen, de bátyus Me.. Meghalt? - kérdezte sírva a lány.

Sebastian nem válaszolt, csak átvitte a lányt egy másik szobába. Egy ideig még nézte a halott holtestet és mély gondolatokba merült. Órák elteltével, mikor már csak az üres szobát és tiszta, makulátlan ágyneműt bámulta hirtelen ráeszmélt, hogy a kislányról meg is feledkezett.

A komornyik kopogtatott a kisasszony szobájának ajtaján, de választ nem kapott. Lassan benyitott a szobába és meghallotta a lány édesen szuszogó hangját. Azt gondolta biztos nagyon nehéz lesz most ez [Név]-nek, de elég erős ahhoz, hogy kibírja. Lassú határozott léptekkel haladt a kisasszony felé, mikor közel ért hozzá végig simított az arcán és azt mondta neki:

- Sajnálom, hogy nem értem oda előbb, Bocchan a legjobbat akarta magának és én is, nehéz lesz ez az időszak most, de kifogja bírni. Egy ideig ketten leszünk és a személyzet, de ha gondolja, majd kereshetek magának egy pót anyának való alkamazotat. - fejezte be a mondanivalóját és mivel válasz nem érkezett távozni készült volna, mikor is egy apró kezecske ruháját megragadva megállította.

- Ne hagyj egyedül! Kérlek.. - a végtelenségig szomorúnak tűnő hangra Sebastian felkapta a fejét.

- Maga mellett leszek ígérem! - érzelemmentes arcal figyelte, hogy a lány arca nyugotabbá válik, de belül valamilyen szinten örült annak, hogy ilyen jól megbízik benne. Lassan sikerült elaludnia a [Név]-nek, a komornyik pedig egész éjjel mellette maradt. Már csak azért is, mivel nem tudta, hogy a gyilkos visszatér e. Sejtette, hogy ugyanaz volt, aki egykor megölte Ciel szüleit is.

Egy héttel később volt a temetés. [Név] mérhetetlen haragot és űrt érzett az egész mindenében. Arra vágyott, hogy megbosszúlhassa azt aki ezt tette Cielel. A Démoni komornyik megérezte ezeket az érzéseket, de tűrtőztette magát és megfogatta, hogy a kislánynak majd a 15. születésnapján valja be milyen lény is és csak akkor ejt szót az egyességről.